Szarvasbőgés idején megnő az erdőkben tartózkodó vadászok, kutatók és természetjárók száma - mindenki a párjukat hívó agancsosok jellegzetes hangjára, ködből kibukkanó csodás alakjára kíváncsi. Ebben az időszakban sajnos az illegális elejtések száma is megemelkedik: a vadászok egy része a hazánkba lassan visszatelepülő farkasok kilövését szorgalmazza különböző fórumokon, egyesek pedig puskát is ragadnak. Ennek legfőbb oka, hogy a teljes erdei életközösség, minden gazdasági és ökológiai hasznával együtt ritkán tud érvényesülni.
A nagyragadozók vitathatatlanul fontos szerepet töltenek be a természetes erdei életközösségekben, szabályozzák a nagytestű növényevők (szarvasok, őzek, vaddisznók) állományát, azzal, hogy elejtik a gyenge és beteg egyedeket. Ezzel teremtik meg ugyanis az egyensúlyt az erdő növényzete és a növényevők között, hozzájárulva egyúttal a minőségi nagyvad állomány kialakulásához. Ez a szemlélet tehát hosszú távon a növényevők egészségesebb, minőségi állományához is vezet, amelynek köszönhetően egy pozitív tendencia látható a helyi vadászok és erdőjárók úttörő együttműködésében a kutatókkal.
A Bükki Nemzeti Park, illetve az Aggteleki Nemzeti Park által közzétett kameracsapdás farkas felvételek tanúsága szerint vitathatatlanul kezdenek visszatérni a farkasok a hazai erdőkbe, aminek a WWF álláspontja szerint egyértelműen jó hatása van az erdeink egészségi állapotára. Ezzel párhuzamosan egyre több olyan együttműködés születik, amelyek során a helyi vadászok és erdőjárók megosztják tapasztalataikat, sőt saját kamerafelvételeiket a kutatókkal.
A helyi megfigyelőkre és együttműködésekre szarvasbőgés idején fokozott szükség van, hiszen ilyenkor megszaporodnak az illegális farkas kilövési esetek annak ellenére, hogy a bűncselekmény elkövetéséért akár 8 évnyi szabadságvesztés is kiszabható.
"A kutatók és a vadászok helyi szintű együttműködései közvetlenül járulnak hozzá a hazai farkasok életmódjával kapcsolatos vizsgálódásokhoz, ugyanakkor azt is mutatják, hogy vannak eredményei a magyarországi kutatóhelyek által végzett szemléletformálásnak, amihez a WWF az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósággal közös munkájával járul hozzá" - mondta el Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.
"Az erdei életközösségek komplex ökológiai szemléletét egyre többen kezdik elfogadni. Ennek elfogadása, és a nagyragadozók védelmének segítése egy fontos pillér. Reméljük, hogy a jövőben az ilyen úttörő együttműködések száma dinamikusan nő majd, és a szemlélet elterjesztésével további eredményeket érhetünk majd el a hazai nagyragadozók védelmében." - mondta el Veres Balázs, az aggteleki Nemzeti Park igazgatója.
A hazai farkasokkal szembeni előítéleteket fel kell váltaniuk a megfigyeléseken és tapasztalatokon alapuló tényeknek, amelyek birtokában megismerhetjük a hazai erdők egészsége szempontjából elengedhetetlen nagyragadozók életének körülményeit. Az ismeretterjesztés és szemléletformálás eszközével közelebb kerülhetünk egy olyan jövőhöz, amiben az ember harmóniában él az álatokkal. A farkassal is.