Kikerült az Igazságügyi Minisztérium internetes oldalára az egyházügyi törvény módosításának terve, de az egyházakkal még nem ült le tárgyalni a kormány a javaslatról, bár Trócsányi László miniszter ezt ígérte. Az új koncepció szerint az egyházak besorolását a továbbiakban nem az Országgyűlés dönti el, hanem a bíróságok veszik nyilvántartásba a szervezeteket. A vallási egyesületek is itt kérhetik közhasznúvá nyilvánításukat, ami az adományok befogadása mellett már a személyi jövedelemadók 1 százalékának gyűjtését is lehetővé teszi. A következő kategóriába azok kerülnének, amelyek legalább ezer tagot tudnak felmutatni, vagy három év átlagában 400 fő 1 százalékos felajánlását igazolják és legalább 5 évig már vallási egyesületként működtek. Ezek a szervezetek kérelmezhetik a bíróságokon az egyházként történő nyilvántartásba vételüket. A "nyilvántartásba vett egyháznál" is nagyobb társadalmi beágyazottságot jelez a legfelső kategória, amely a „bejegyzett egyház” elnevezést kapta. Ezt akkor kérelmezheti egy egyház, ha legalább 10 ezer tagot számlál, vagy ötéves átlagban 4 ezer fő 1 százalékos felajánlását tudja igazolni és hosszabb ideje vallási közösségként működik az országban. A hosszabb idő 20 éves magyarországi múltat feltételez, ha ennél kevesebbet tud felmutatni, akkor 100 éves nemzetközi működést kell igazolnia. A jelenlegi nagy, „bevett” egyházak automatikusan kerülnének bírósági nyilvántartásba.
A fenti kategóriák feltételeit azért nevezi álságosnak Iványi Gábor, mert az előző törvény alapján az általa vezetett Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség és a hozzájuk hasonló kisegyházak elveszítették az 1 százalékos felajánlások gyűjtésének lehetőségét. A taglétszám alapján mégis úgy gondolja, hogy az ő közösségük mellett a Hit Gyülekezete, a baptisták és a krisnások kerülhetnek be a bejegyzett egyházak közé a „történelmi" egyházak mellett. Már a besorolási feltételeket is "rókaságnak" tartja Iványi, de ennél is nagyobb gondokat lát a finanszírozási szabályok meghatározásában. A szöveg ugyanis úgy fogalmaz: „... fenntartja az állam döntési jogát, hogy kivel és milyen területeken kíván szorosabban együttműködni a közfeladatok megvalósításában”. Vagyis a kormány a többszöri alkotmánybírósági és a strasbourgi emberi jogi bírósági elmeszelések után kényszerűségből megváltoztatja ugyan a kisegyházak működését 2012. január óta ellehetetlenítő, őket egyházi státusuktól megfosztó törvényt, de azért majd megválogatja, kinek ad pénzt, kivel köt szerződést kiegészítő támogatásokra jogosító feladatokra.
A Vatikáni megállapodás alapján a katolikus egyház védettséget élvez, de még a többi nagy egyház is aggódhat ezután, hogy hajlandó-e vele megállapodni az éppen hatalmon lévő kormány, vagy nem – értékeli a terveket az egyházi vezető. A karitatív tevékenységéről ismert Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség irányítója szerint állami feladat átvállalása esetén alanyi jogon kellene támogatni az egyházak oktatási, szociális vagy egészségügyi tevékenységét, nem pedig különalkukkal kiválasztani a kormány számára kedves felekezeteket, hagyva, hogy a többiek lássák el a feladatot, ahogy akarják. A kormány kegyétől függő különbségtétel persze pontosan olyan, mint az, hogy a menekülteket segítő egyházi és civil szervezetek közül csak három kapott állami pénzt a munkájához, a többieket meg elküldték Soros Györgyhöz – emlékeztet Iványi. Az új egyházi szabályozás szerint az állam hangsúlyozottan szuverén döntésével, tehát nem alanyi jogon kötne egyedi szerződéseket egyes közfeladatok ellátására a vallási egyesületekkel és a nyilvántartásba vett egyházakkal, míg a bejegyzett egyházakkal keretjellegű, átfogó stratégiai megállapodások születhetnének.
Az egyházi vezető bizalmatlansága érthető, hisz a magyar állam egy éve nem fizeti ki a jogerős strasbourgi döntés szerint nekik járó kártérítés egy részét, ezért ismét az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultak. Az ösztöndíjas helyek teljes megvonásával a főiskolájuk működését is meg akarja fojtani az állam, és még hosszan sorolja a kormányzati trükköket.
Az egyházügyi törvény szövege több mint egy éve készül zárt ajtók mögött, két hete ötpárti tárgyalás volt róla. A halogatásban persze fontos szerepe van annak, hogy - nagy történelmi egyházak soraiban is sokan úgy értékelik - a kormány csak komoly „arcvesztéssel” kerülhet ki a kényszerű újraszabályozásból. A tervek szerint a kétharmados egyházügyi törvényt még ősszel elfogadhatja a parlament, de a csomagban emellett szerepel majd az egyház-finanszírozási törvény és több pénzügyi és közigazgatási jogszabály ezekhez igazodó változtatása is.
