Több, mint hat hete írtam a martonfai, és a sormási menekülttábor építése kapcsán kirobbant botrány nyomán: igaz-e, hogy a kormány arra készül, hogy az embercsempészek már szervezik a horvát határon átívelő útvonalakat, és az új táborok már az erre való felkészülés jegyében épülnek? Más kérdés, hogy ma Kovács kormányszóvivő szerint nem a menekültnepperek maffiája, hanem a horvát kormány (értsd: a nemzet új ellensége) szervezi ezt. Nota bene: ilyen népségnek tényleg nem szabad kiadni az Interpol körözési toplistás MOL-vezért.
Több, mint két hete írtam: "A rendőrséget sokak szerint már nem Papp Károly főkapitány, de még csak nem is Pintér Sándor belügyminiszter irányítja, hanem a kancellárián, illetve a kormányfő hivatalában ülők – a napi politikai iránynak megfelelően. A háttérben a legtöbben Bakondi Györgyöt, a katasztrófavédelem volt vezetőjét, Orbán Viktor miniszterelnök mai belbiztonsági tanácsadóját – és más civil tanácsadókat – sejtik."
Nos, a kezdeti sejtés vakondi mélységeiből mára a válságkommunikáció csúcsára lépett elő a többszörösen alkalmas tábornok. Érdemes megjegyezni, hogy (határőr)karrierje a – mily érdekes egybeesés – röszkei parancsok-helyettesi beosztásából indult, hogy aztán káderes főnök, majd tűzoltóparancsnok lehessen. Bakondi a NER ellensége, hiszen 47 évesen ment nyugdíjba (onnan meg az UD Zrt-hez). A tábornok mára a közvélemény előtt a rend-, és honvédelmi erők irányítójának látszik. Valójába nyilván az is, orbáni áldással.
Kutya bánja persze, milyen rémes stalluma van éppen, de tolul egy kérdés: ilyenkor azok a vezetők, akiknek informálisan a nyakára ültették, akik hatáskörét, presztízsét – ha van még - tépdesi, becsületből miért nem mondanak le?
