Yves Bot szerint a vállalkozások letelepedési szabadságát jogellenesen korlátozza az a magyar jogszabály, amelynek értelmében a külföldi vállalkozások fióktelepei nem bocsáthatnak ki SZÉP-kártyát. A főtanácsnok hangsúlyozza, hogy a magyar törvény a kártyakibocsátás követelményéül támasztja, hogy a cégeknek Magyarországon kell elsődleges telephellyel rendelkezniük.
Egy devizahitelezéssel kapcsolatos jogvita elutasítására tett javaslatot tegnap a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság egy másik főtanácsnoka, mert az a döntéshez nem tartalmazott elegendő információt. Így az ügy visszakerülhet a Ráckevei Járásbíróságra, amely az uniós bírákhoz fordult. A Járásbíróság azt szeretné megtudni az Európai Bíróságtól, hogy a devizahitel nyújtása olyan tőkepiaci devizaműveletnek minősül-e, amelyre vonatkoznak a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv befektető-védelmi rendelkezései.
Az (uniós) irányelv kifejezetten tiltja a szolgáltató elsődleges vagy másodlagos telephely közti választásának szabadságára vonatkozó korlátozásokat, különösen pedig a szolgáltatót terhelő azon kötelezettséget, hogy elsődleges telephelye az adott állam területén legyen
A francia jogász szerint az is sérti az uniós jogot, hogy csak részvénytársaságok vagy kft.-k végezhetnek ilyen tevékenységet, mert a tagállamok nem írhatják elő, hogy a szolgáltató milyen formában működjön.
Bot úgy vélte, hogy az is ellentétes az uniós szabályokkal, hogy SZÉP-kártyát csak azok bocsáthatnak ki, akiknek minden nagyvárosban van ügyfélszolgálati irodájuk.
A főtanácsnok állásfoglalása szerint a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványnak az Erzsébet-utalvány kibocsátására vonatkozó monopóliuma is ellentétben áll a letelepedés és szolgáltatásnyújtás alapszabadságával. Az uniós szabályozás célja kimondottan nem a monopóliumok lebontása, de miután az alapítvány tevékenységét ellenszolgáltatás ellenében végzi, ezért olyan gazdasági tevékenységnek minősül, amelyre vonatkoznak az Európai Unió működéséről szóló szerződésnek a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó rendelkezései - jegyezte meg Yves Bot. A monopólium a jogász szerint egyrészt lehetetlenné teszi a vállalkozások számára az érintett piachoz való hozzáférést, másrészről pedig megakadályozza olyan vállalkozások Magyarországon való letelepedését, amelyek ilyen utalványt kívánnának kibocsátani.
A cafetéria miatt nem csak az Európai Bíróság elé citálták Magyarországot. Az uniós pertől függetlenül, a washingtoni választott bíróságon is megtámadta a magyar intézkedéseket a Le Cheque Déjeuner, a Sodexo Pass International SAS, és az Edenred is. Míg az Európai Bizottságon a kormányt az igazságügyi miniszter díjmentesen képviseli, az amerikai perek ügyvédi költségei elérhetik akár a nettó egymilliárd forintot is.
