Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnap, a Pesti Srácok portálnak adott interjújában, azt mondta, hogy a jelenlegi helyzetben „a diplomáciai finomkodásoknak nincs helye”, hiszen a „bevándorlási válság” miatt az Európai Unió fennállása egyik legnagyobb kihívásával néz szembe. A jelenlegi helyzetben csak egyenesen és világosan lehet fogalmazni, a mellébeszélésnek semmi értelme, és nincs helye más országok alaptalan kritizálásának sem, szögezte le a magyar diplomácia első embere.
Nos, ez az egyenes és világos fogalmazás az utóbbi napokban szabályos diplomáciai háborút okozott Magyarország és szomszédai között. Az amúgy is egyre jobban elszigetelt Magyarország a menekültkérdés kezelésében tanúsított magatartásával végleges elszigetelődését kockáztatja. Szíjjártó még tegnap is azt hangsúlyozta, egyetlen megoldás létezik: lezárni a határainkat. Az európai országok azonban, köztük a Magyarországgal szomszédos államok is, más véleményen vannak. A kötelező befogadási kvóták kapcsán ugyan egyetértés mutatkozik a kelet-közép-európai államok között, a visegrádi négyek és Románia egyaránt ellenzik azt, de ez nem jelenti azt, hogy egyetértenének a menekültkérdés magyar kezelési módjával és megoldási elképzeléseivel, a határzár építésekkel.
A júniusi bejelentés, miszerint Magyarország kerítést épít a déli, szerb-magyar határra, nemcsak a szerb-magyar viszonyt állította a feje tetejére, hanem döbbenetet keltett az egész világon, bírálatok sokaságát eredményezte. Amit csak súlyosbított az utóbbi hetekben tanúsított magyar politikai attitűd, a menekültkérdés kezelésében tanúsított embertelenség, a hadsereg határra vezényelése. És megkezdődött a diplomáciai háború legújabb fejezete.
Mélyponton az egykori barátság
A német csúcsvezetés szó nélkül hagyta a magyar miniszterelnök emlékezetesen cinikus megjegyzését, miszerint a menekültkérdés német probléma, mintegy jelezve, nem tekinti azonos súlycsoportú szerepelőnek Budapestet. Orbán Viktor szeptember 3-án, Brüsszelben, az Európai Parlament elnökével folytatott találkozója utáni sajtótájékoztatón jelentette ki „A probléma nem európai probléma. A probléma német probléma. ... Senki nem akar Magyarországon maradni, sem Szlovákiában, sem Lengyelországban, sem Észtországban. Mindannyian Németországba szeretnének menni .”.
Ha Angela Merkellel közvetlenül nem is keveredett szóváltásba a magyar kormány, aligha vette jó néven a német kancellár, hogy Orbán Viktor német problémának nevezte a menekültügyet, miközben uniós vezetők közös európai megoldást sürgetnek. Sigmar Gabriel alkancellárral össze is rúgta a port a magyar kormány, aminek nyilván további hatása lesz a német magyar kapcsolatokra is. A német SPD elnöke ugyanis azt mondta, Magyarország a bevándorlók ügyében nem tartja be a nemzetközi konvenciókat. Gabriel pénzügyi szankciókkal fenyegette meg azokat az országokat – Magyarországot, Szlovákiát és Csehországot –, amelyek nem hajlandóak elfogadni a kvótarendszert. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter erre múlt pénteken azt közölte, „hazudik” az, aki azt állítja, hogy a magyar kormány nem a nemzetközi szabályoknak megfelelően látja el a menekülteket, felháborítónak minősítette és visszautasította a német alkancellár kijelentését.
A kérdés feszültségekhez vezetett a német kormánykoalícióban, miután Manfred Weber, az Európai Néppárt német keresztényszocialista elnöke Orbán mellé állt a menekültkérdésben. Merkel kedden azt közölte: „Nagyon őszintén mondom: ha most még bocsánatot is kellene kérnünk azért, mert barátságos arcot mutatunk egy vészhelyzetben, akkor ez nem az én országom".
Mélypontra került az osztrák-magyar viszony is. Bár Orbán Viktor múlt hétre azt ígérte, találkozik Werner Faymann kancellárral a két állam közötti tapinthatóvá vált feszültség miatt, a találkozóra nem került sor, s várhatóan a közeljövőben nem is folytatnak négyszemközti megbeszéléseket egymással. Az elmérgesedett viszonyt mutatja, hogy Faymann a Der Spiegelnek múlt héten adott interjújában élesen bírálta a magyar miniszterelnököt. Az osztrák kancellár kijelentette: "Orbán felelőtlenül cselekszik, amikor mindenkit gazdasági menekültnek nyilvánít", és "tudatosan az elrettentés politikáját alkalmazza". "Kontinensünk legsötétebb korszakának emlékét idézi", amikor menekülteket vonatra helyeznek abban a hitben, hogy "teljesen máshova" fognak majd utazni - jelentette ki Werner Faymann.
Szijjártó Péter erre őt is hazugsággal vádolta meg, szerinte az osztrák kancellár hetek óta „hazugságkampányt” folytat Magyarországgal szemben, s a közös európai megoldást éppen az nehezíti meg, hogy vannak a „kancellárhoz hasonló politikusok”, akik „felelőtlen nyilatkozatokkal hamis illúziókat és alaptalan álmokat keltenek a gazdasági bevándorlókban”. Faymann már előzőleg is élesen bírálta a magyar kormányt, arról beszélt, hogy az itt kialakult állapotok miatt kellett megnyitniuk a határt.
A magyar külügyminiszter az osztrák kancellár elleni támadásokat a végsőkig feszítette, amikor azt mondta Faymannak az Orbán-kormány eljárása kapcsán a holokausztra célzó bírálata miatt, hogy "Ez nem csak túlmegy a jó ízlés határán és igazságtalan Magyarországgal szemben, hanem méltatlan a 21. század bármely uniós vezetőjéhez". A budapesti osztrák nagykövetet tegnap berendelte a magyar külügy.
Szíjjártónak igaza van, sokan vannak Faymannhoz hasonlítható európai politikusok, akik "felelőtlenül" bírálják az Orbán-kormányt, akik döbbenten nézik mindazt, amit a budapesti politikai vezetés művel e téren. Lauren Fabius francia külügyminiszter is élesen bírálta a magyar eljárást, amiért Párizsnak is budapesti nagykövete révén kellett magyarázatot adnia. A határkerítés botrányos, és megépítésével az Orbán-kormány nem tartja tiszteletben az európai értékeket, mondta Fabius, amitől magyar kollégája „megdöbbent”. Szíjjártó Péter döbbenetesnek és megalapozatlannak nevezte a párizsi nyilatkozatot, s azt mondta, a jelek szerint bizonyos emberek még mindig nem képesek megérteni, milyen megrázó és drámai nyomásnak van kitéve az ország a migránshullám miatt.
Román-magyar – ez már sok(k)
A szerb határon húzott kerítés is elég volt ahhoz, hogy Európát ellenünk fordítsa, de a magyar-román határra tervezett újabb határzárral pattanásig feszítette a húrt Orbán Viktor. Ez a kerítés ugyanis két uniós állam között épül, vagyis olyan határszakaszon, amelyre komoly milliárdokat áldozott már az unió a határmenti együttműködés támogatására.
Az amúgy is lenullázódott, korábban stratégiai partnerségi szintű magyar-román államközi viszonyban szabályos nyilatkozatháború robbant ki, miután Victor Ponta román miniszterelnök Facebook oldalán azt írta, hogy a „magyar kormány politikusai megszégyenítették az Európai Unió kultúráit és értékeit”. „A szögesdrót, az agresszív törvények, a börtönök és a brutalitás biztos nem oldja meg a problémát – csupán azt mutatják, hogy Magyarországon, Európa szívében a döntéshozók semmivel sem különbek mint a szíriaiak és a líbiaiak, akiknek országaiból menekülnek az emberek” – írta Victor Ponta, hangsúlyozva, hogy "Románia emberként fog bánni a migránsokkal, nem pedig úgy, mint magyar szomszédaink, akik botokkal terelik és sorszámmal látják el őket".
A román nagykövetet is berendelte e magyar külügy, Szijjártó Péter „nettó hazugságnak" nevezte azt, amit a román miniszterelnök állít a migránskérdés magyarországi kezeléséről. A nemzetközi megnyilvánulások azonban nem Budapestet igazolják. Bármilyen kísérlet, amely falak és kerítések építésére irányul, "nem az az Európa, melyet mi akarunk" – közölte tegnap Cecilia Malmström uniós belügyi biztos Brüsszelben, így reagálva a román határon épülő kerítésre.
Az új kerítés „őrültség”
Balázs Péter volt külügyminiszter, egykori uniós biztos a Népszavának nyilatkozva értékelte a diplomáciai háború nyomán kialakult helyzetet. A volt külügyminiszter szerint „valószínűleg a kormány és a miniszterelnök nagyon büszke arra, hogy Szerbiával sikerült lezárni a kerítést. Lehet, hogy azt gondolja, hogy ő mutatott példát Európának, hogy így is lehet. A világsajtó reakciója azonban arra utal, hogy Magyarország vált a negatív példává, hogy így nem szabad kezelni az ügyet. Sokféleképpen lehet és kell, de így nem szabad. Már a szerbiai kerítés is problémák sorát okozta számos szomszéddal. A román határra bejelentett kerítés viszont őrültség. Azt gondolom megvalósíthatatlan, szörnyű következményekkel járna mindannyiunkra nézve”, mondta Balázs Péter. A volt külügyminiszter szerint egyértelműen látszik, hogy a menekültek útvonala nem Románia, hanem Horvátország és Szlovénia felé mozdul el.
„ A kerítés először is megnyomorítja a környezetet. Ez az újabb pedig olyan helyen készülne, ahol épp a kapcsolatok létesítése lenne a fontos, az hogy rengeteg út és vasútvonal kapcsolódjék össze, hogy minél átjárhatóbb legyen a határ. Nem beszélve arról, hogy Románia esetében a legnagyobb határon túl élő magyar kisebbségről is beszélünk, ugyebár. Úgyhogy én ezt őrültségnek tartom és szívből remélem, hogy nem fog megvalósulni. Semmi értelme, semmi célja, csak negatív hatása lenne”, szögezte le Balázs Péter.
Arról, hogy már Ausztriával, Franciaországgal, Romániával, Szerbiával egyaránt feszült helyzet állt elő, hogy Budapest sorra rendeli be számonkérésre ezen államok nagyköveteit, a magyar diplomácia volt vezetője úgy vélekedett, hogy az az elszigetelődés legbiztosabb jele, „ha egy ország tanítja móresre a világot. Nálánál nagyobb, befolyásosabb országok sorát próbálja kioktatni. Ezzel első megközelítésben nevetségessé válik, s ha folytatja, súlyosan elszigeteli önmagát”. Hozzátennénk – a pillanatnyi helyzet is súlyos. Magyarország jelenlegi vezetése egyetlen szomszédjával, Szlovákiával van „szívélyes” viszonyban, Orbán Viktor egyetlen töretlenül kitartó partnere Robert Fico miniszterelnök. Ami nem biztos, hogy a legjobb ajánlólevél európai kapcsolataink helyreállítására.