A kérdésről Németország, Franciaország, Olaszország, Ausztria, Belgium, Észtország, Görögország, Portugália, Szlovákia, Szlovénia és Spanyolország pénzügyminisztere egyeztet. Eredetileg 2014, majd 2016 elején vezették volna be az új adót, most úgy tűnik, hogy 2017 előtt nem vezetik be a pénzügyi tranzakciós adót.
Az Európai Bizottság egy korábbi elemzésében a tranzakciós illeték bevezetésével kapcsolatban több szempontot is kiemelt: a stabilitás erősítése a spekulatív, nem termelékeny, kockázatos pénzügyi tranzakciók visszafogásával a pénzügyi piacokon a válságmenedzselésre felhasznált kormányzati pénzek visszaszerzése mechanizmus létrehozása későbbi hasonló kiadások fedezésére.
Az Európai Bizottság korábbi javaslata alapján az értékpapír- és kötvénykereskedelem esetén 0,1 százalék, derivatív ügyletek esetében pedig 0,01 százalék lenne az adókulcs. A tagállamok azonban a tőzsdén kívüli pénzügyi tranzakciókra - amelyek a tőzsdén folytatott kereskedelemnél kevésbé ellenőrzöttek és átláthatóak - alkalmazhatnak magasabb adókulcsot, állt a korábbi tervben.
Az előbbiekből kitűnik, hogy az európai tranzakciós adó alapvetően különbözik a Magyarországon tranzakciós illetéknek nevezett, 2013-ban bevezetett sarctól, amelynek egyetlen célja volt és van, hogy a költségvetési lyukak befoltozásához szétterítse a terheket a lakosság és a vállalkozók között. A jószerével kikerülhetetlen - a számlaműveletek után kivetett 0,3 százalékos, illetve a készpénzfelvételek után beszedett 0,6 százalékos adóból idén 206 milliárd forint bevételt vár a költségvetés.