A lassulás okairól a lapnak a mentősök elmondták: nincs elég ember és autó a feladatok zökkenőmentes teljesítéséhez. Hiába vásárolt a kormány százával mentőautókat, azok épphogy fedezik a 13 évesnél öregebb kocsik cseréjét. Egyre több orvos és mentőtiszt hiányzik a műszakokból, így nem lehet a sürgős esetekhez elegendő rohamkocsit küldeni - közölték.
A romlás viszont meglepő, hiszen a kormányzat csaknem 15 milliárd forint uniós támogatást költött el arra, hogy a mentők tíz esetből legalább kilencszer negyed órán belül odaérjenek a segítségre szorulókhoz. Modernizálták a mentésirányítást - tabletek vásárlásával -, a tervek szerint pedig a lefedetlen területeken huszonkét új mentőállomást akartak építeni, 60-at pedig felújítani. Ezt azonban a statisztikák javításához kötötték, a 15 perces kiérkezési időt legalább 86,5 százalékra kellett volna emelni. Most úgy tűnik, semelyik projekt nem áll jól. Van olyan kisváros például, ahol az új mentőállomásnak ugyan augusztusra kellett volna megépülnie, de még csak az alapkövet tették le.
Az új mentésirányítási rendszerrel nem ez a helyzet, az ugyanis már elkészült. Igaz, a gyakorlatban még nem százszázalékos, az uniós forrásból vásárolt táblagépek ugyanis még nem kerültek be a mentőautókba. Ezeken a mentéssel kapcsolatos információkat gyűjtenék, és rajtuk keresztül történne a riasztás is. A gépeken ezen felül rendelkezésre állna a beteg összes adata, s hozzáférhető lenne az is, hogy a pácienst honnan melyik kórházba kell vinni. Mint ahogyan látható lenne a leggyorsabb útvonal is.