A voksolás nem ígér különösebb izgalmakat, Európa utolsó diktátorának pozícióit semmi sem veszélyezteti. A jelöltséghez minimum 100 ezer támogató aláírásra van szükség, Lukasenko 1,76 milliót gyűjtött össze. A 61 éves vezér 1994 óta áll az ország élén, minden választást megnyert, az alkotmányt pedig egy népszavazás révén 2004-ben úgy módosította, hogy az ne korlátozza többé az elnöki mandátumok számát, ezzel is biztosítva magának az „örökös elnökséget”. Az október 11-i megmérettetés is színháznak ígérkezik, borítékolhatóan Lukasenka ötödik mandátumát hozza. A jelöltek között ott van Szergej Gajdukevics, aki az elnökválasztások elengedhetetlen szereplője, de nem titok és nem is titkolja az elnök iránti lojalitását. Indul még Mikola Ulajovics kozák vezető valamint Tatjana Korotkevics aktivista. Korotkevics az első nő, aki részt vesz fehérorosz elnöki kampányban, ugyanakkor ő az egyetlen nem kamu jelölt, a demokratikus ellenzék támogatottja.
Demokratikus ellenzék gyakorlatilag nincs az országban, Lukasenka rezsimje szétverte azt, vezetőit vagy börtönbe zárták vagy kiutasították. Szeptember 8-án a határon tartóztatták le Alesz Mihajlevicset, aki a 2010-es elnökválasztáson Lukasenka ellen indult. Két hónap börtön és kínzás után külföldre menekült. Bár érvényes letartóztatási parancs volt ellene, azért döntött a visszatérés mellett, mert már korábban jelezte, hogy ha a 2010-es elnökválasztás után letartóztatott ismert politikai foglyok visszanyerik szabadságukat, akkor ő is hazamegy. Múlt hónapban a fehérorosz hatóságok szabadon engedték a legismertebb hat ellenzéki aktivistát, köztük Mikolaj Sztatkevicset, Lukasenka 2010-es legerősebb kihívóját.
A fehérorosz elnök az amnesztiával gesztust tett a Nyugat felé, akárcsak azzal, hogy Minszk lett a kelet-ukrajnai tűzszüneti egyeztetések színhelye. Lukasenka e porhintéssel próbál enyhíteni elszigeteltségén.
