EU;EP;Ausztria;menekültek;Juncker;kvóták;menekültválság;

- Európa nélkülünk lép együtt?

Új, állandó mechanizmussal váltsák fel a dublini szabályokat, amelyek meghatározzák, mely tagállam felel egy adott menedékkérelem elbírálásáért - tette le a voksát tegnap elfogadott, kötelező jogi erővel nem bíró politikai állásfoglalásában az Európai Parlament (EP). A határozat előre üdvözli azt a tervet, hogy - a szerdán megszavazott, 40 ezer menekült befogadásáról szóló döntésen túl - további 120 ezer menedékkérőt osszanak szét a tagállamok között, immár Magyarországról is, kötelező kvóták alapján. Az EP ráadásul méltányos, kötelező elosztási kulcsokat vár az Európai Bizottságtól (EB), valamint azt, hogy az integrációs kilátásokat, az egyedi eseteket és a menedékkérők saját igényeit is vegyék figyelembe.

Az EP a maga részéről mindent megtesz a jogszabályjavaslatokkal kapcsolatos feladatai terén, hogy a tagállamok ne késleltethessék az állandó áttelepítési programot - áll a határozatban, amely szerint emellett a parlament arra kéri a tagállamokat, hogy azok kötelező érvényű letelepítési program keretében vállalják az EU-n kívüli országokból származó menekültek befogadását. A képviselők a biztonságos és jogszerű belépést segítő más intézkedéseket, például a humanitárius vízumok vagy folyosók lehetőségét is kiemelten fontosnak tartják, a menedékeljárás szabályzásával kapcsolatban pedig sürgetik: a közös európai menekültügyi rendszert minden abban részt vevő tagállam ténylegesen hajtsa végre, hogy következetes és humánus normákat alkalmazzanak az EU egész területén.

Az EP határozata egyértelmű: az uniós parlament elkötelezett a schengeni térségen belüli nyitott határok iránt, de biztosítani kell a külső határok hatékony ellenőrzését is. A migráció kiváltó okaival is foglalkozni kell, ezért az EP azt is javasolta, legyen ez a fő témája a november 11-12-i vallettai (Málta) uniós csúcsnak. A parlament tegnap felkérte az EB-t és az unió külpolitikáját vezető Federica Mogherini főképviselőt, hívjanak össze menekültválsággal foglalkozó konferenciát az EU, annak tagállamai, ENSZ-szervezetek, az Egyesült Államok, az érintett civil szervezetek és az arab államok részvételével.

Miközben, úgy tűnik, az EU politikai erői elkötelezettek a menekültválság azonnali, átfogó kezelésében tett közös lépésekben, valamint a Jean-Claude Juncker EB-elnök által benyújtott javaslat mellett, addig a magyar kormány hallani sem akar az uniós intézkedésekről, s állandóan támadást vizionál szövetségeseink részéről. Tegnap például Szijjártó Péter rontott rá az Orbán-kormány kerítésépítő, hadseregbevető, idegen- és muszlimellenes retorikáját kritizáló nemzetközi partnerekre, a külügyminiszter ugyanis közölte: Magyarország ellen lejárató "hazugságkampány zajlik", pedig csak betartja az uniós szabályokat. Azt is megismételte, Magyarország nem támogatja a migránsok befogadására vonatkozó kvótarendszert, mert a kormány szerint az bukásra van ítélve.

És még...
- Horvátország annyi menekültet fogad, amennyit mondanak neki. "A kormány korábban már kinyilvánította azt a szándékát, hogy önkéntes alapon 550 menekültet vesz át más uniós tagállamoktól. Észtország mellett Horvátország volt az az ország, amely több menekült befogadása mellett döntött, mint amennyire az Európai Bizottság májusban javaslatot tett" - hangsúlyozta Branko Ostojic belügyminiszter.
- Bulgária elfogadja a menekültek elosztására vonatkozó kötelező kvótarendszert - közölte Ivajlo Kalfin miniszterelnök-helyettes, azonban arra is figyelmeztetett: Bulgária "aligha képes a béreknek és a szociális juttatásoknak azt a színvonalát nyújtani", amely a menekültek célországaiban szokásos.
- Megkezdte a törökországi menekülttáborokban lévő szíriai menekültek megsegítését az EU külön erre a célra létrehozott alapja - közölte az Európai Bizottság. Az alapvetően uniós forrásokból, emellett pedig olasz és német felajánlásokból működő alap első akciója keretében 240 ezer Szíriából elmenekült ember, többségében kisgyermek számára igyekszik oktatást, illetve élelmiszert biztosítani.

Eközben újabb mélypontra süllyedtek a német-magyar kapcsolatok, amit jelez: Michael Roth német külügyi államminiszter szerint "Magyarország fontos partnere Németországnak, de az Orbán-kormány nagyon nehézzé teszi a helyzetet". A Figyelőnek adott interjúban visszautasította és cinikusnak nevezte a menekültügyben Németországot érintő magyar kritikákat. Kijelentette: Németország a közös, uniós válságkezelésben érdekelt, abban ugyanis rendíthetetlenek, hogy "ha valakik keresztény országként tekintenek magukra, akkor viselkedjenek is úgy". Nemcsak a németekkel, az osztrákokkal, hanem a franciákkal és más, vezető uniós tagállamokkal is szembekerülhet hazánk, ha a kormány továbbra sem mutat készséget a közös válságkezelésben való részvételre.

Brüsszeli forrásaink szerint könnyedén meglehet a Juncker-javaslat támogatása, ám egyelőre várják, hogy a kvótarendszert élesen elutasító Orbán-kormány pontosan mit tesz majd a jövő héten, amikor az Európai Tanács tárgyal a Juncker-féle javaslatról. Ha ugyanis az átmegy a Tanács rostáján, akkor Magyarország sem tagadhatja meg az együttműködést. Márpedig a javaslat végrehajtási tervére rálátó forrásaink szerint ebben az esetben bukik a kormány eddigi kommunikációja is, hiszen az uniós tagállamok csak akkor tagadhatnák meg a kvótákban vállalt számú menekült befogadását, ha arra objektív okaik vannak. Ilyen lehet egy előre nem látható természeti katasztrófa vagy gazdasági probléma, válság, de politikai állásfoglalás nem. Ráadásul ez a mentesség is csupán egy évre szólna, s a kvóta helyett fizetni kellene az uniós költségvetésbe, miközben Magyarország számára kifejezetten előnyös lehetne a menekültek szétosztása, valamint az új szabályok alkalmazása.

Brüsszeli gyors
Ujhelyi István, az MSZP európai parlamenti képviselője
Nem vitás, hogy elhúzódó menekültválságra kell felkészülni, éppen ezért fontos a hosszan ható és valóban működő megoldások megtalálása. Az Európai Parlament (EP) szociáldemokrata frakciója is igyekszik kivenni a részét ebből a munkából és - szemben a fideszes gyűlöletpolitikával - érdemi javaslatokat tesz az asztalra. Az elmúlt napok vitái során közös dokumentumot fogadtunk el európai kollégáinkkal arról, hogy egységes rendszer kialakítására van szükség, amely egyszerre kezeli az áthelyezést és letelepítést. Közös problémáról van szó, amelyben mindenkinek felelősséget kell vállalnia, a Magyarország számára pedig súlyos terheket jelentő dublini rendeletet felül kell vizsgálni. Szintén fontos, hogy a krízis kezelésében a globális nagyhatalmak, így például az Egyesült Államok kooperációjára is szükség lesz. Az egonacionalista kapkodás látjuk, hová vezet. Tanulságos, hogy Orbán Viktor az elsők között emelte fel a szavát azért, hogy minden tagállam a maga eszközeivel és a maga szándéka szerint kezelhesse a menekültkrízist. Azóta tökéletes bizonyságot nyert, hogy az önálló orbáni válságkezelés megbukott. Gianni Pittella, az EP szociáldemokrata frakcióvezetője aktív koordinációs munkába kezdett a baloldali kormányfőkkel és belügyminiszterekkel a krízis kezelése kapcsán. A baloldal nem uszít, nem gyűlölködik, hanem a valós, hosszútávú megoldáson dolgozik. Azzal, aki partner ebben.

Ötven évig titkolt levelek alapján írta meg a koncentrációs táborból szabadult szülei rendkívüli szerelmi regényét Gárdos Péter, akit eddig elsősorban filmrendezőként ismertünk. A Hajnali láz című könyvet a Libri kiadó elvitte az idei londoni könyvvásárra, ahol egy csapásra esemény lett, a kiadásért versengő jelentős kiadók között többkörös aukciót rendeztek, így eddig 30 kiadó húszegynéhány nyelven jelenteti meg a regényt a következő hónapokban. Itthon a könyv a napokban a második kiadásban kerül a boltokba.