Huszonegy új nevet véstek fel e hét keddjén a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokkal kapcsolatos betegségekben elhunyt tűzoltók emlékfalára a brooklyni parancsnokságon. Már 110 név került fel a táblára. Egyikük sem habozott, mindenki tette a dolgát – mondták a megemlékezésen. A New York-i tűzoltók hozták a legnagyobb áldozatot: az ikertornyok összeomlásakor 343 tűzoltó, 60 rendőr és 8 mentős halt meg. S a veszteséglista csak nő: akik túlélték a katasztrófa óráit, azok közül nem kevesen a mentési, romeltakarítási munkálatok közben belélegzett kerozinfüst, mérges gázok, azbeszt, gyilkos por áldozatai lettek. Több mint 21 ezren nyújtottak be kérelmet a 9/11-es kártérítési alaphoz, tavaly óta 4 ezerrel nőtt ez a szám. Eddig 9 ezer kérelmet ismertek el jogosnak, s több mint 6 ezer megbetegedett egészségügyi számláit térítik. Az összes kárigény pedig már meghaladja az 1,44 milliárd dollárt.
Jon Stewart, a The Daily Show tévéműsor éléről nemrégiben leköszönt, világszerte népszerű humorista a mentésben részt vett több száz emberrel a kongresszushoz vonul jövő héten, hogy sürgesse a James Zadroga 9/11-es egészségügyi és kártérítési törvény határozatlan időre történő meghosszabbítását. Zadroga rendőrként a WTC-nél szerzett légúti betegségben veszítette életét. A róla elnevezett törvény rendelkezik arról, hogy a mentésben részt vett rendőrök, tűzoltók, mentősök, és a mára már beépített Ground Zero közelében élő és súlyos problémákkal küszködő emberek egészségügyi ellátást és kártérítést kapjanak.
A műsoraiban a politikai visszásságokat pellengérre állító Stewart kiállt ezekért az emberekért, s nagy szerepe volt abban, hogy hivatalosan elismerték, sokan maradandó károsodásokat szenvedtek a mentésnél, majd a hetekig tartó romeltakarításnál. Most azért harcol, hogy a törvény hatályát hosszabbítsák meg. A republikánus többségű kongresszus ugyanis meg akarja kurtítani a programra félretett összegeket, s meg akarja szabni, milyen időhatárig hivatkozhatnak a megbetegedettek arra, hogy betegségük a 9/11-es tragédiával kapcsolatos. Az ügy a 2016-os elnökválasztási kampányban is vitatéma lehet. A republikánus jelöltek közül csupán George Pataki, New York állam, valamint Rick Perry, Texas volt kormányzója támogatja a törvény kiterjesztését.
Új World Trade Center
New York túlélő lakosainak testi-lelki sebei majd másfél évtized alatt sem gyógyultak be, Manhattan alsó részén, a Wall Street szomszédságában azonban már eltüntették a romokat. A Ground Zero gödre eltűnt, elkészült az emlékpark és múzeum, a Világkereskedelmi Központ két ikertornyának egykori alapjai helyén pedig visszatükröző medencék épültek, amelyek külső falára felvésték a majd 3 ezer áldozat nevét.
Tavaly novemberben megnyitotta kapuit a 104 emeletes új Világkereskedelmi Központ – One World Trade Center. Az épület az antennát is beleszámítva 1776 láb (541 méter) magas – az amerikai Függetlenség Nyilatkozat elfogadásának évére emlékeztetve. Nyolc évig tartott az építkezés, 3,9 milliárd dollárba került a torony felhúzása. Most ismét ez a legmagasabb épület New Yorkban, bár 2001. szeptember 11. után több mint egy évtizedre az Empire State Building visszakapta az elsőséget. Eleinte nehéz volt bérlőket találni a Szabadság Torony néven is emlegetett szuperépületbe, de lassacskán benépesül. Idén május végén a több szintes kilátót is megnyitották. A „világ legbiztonságosabb épületének” kikiáltott torony New York lakói számára többet jelent egy újabb rekorddöntő felhőkarcolónál. Akik felmennek a kilátóteraszra, a két hiányzó felhőkarcolóra is gondolnak. Az ikertornyok szeptember 11. éjszakáján kettős fénysugárként idén is megjelennek.
A szeptember 11-i emlékmúzeumban tartotta a héten kihelyezett ülését a washingtoni kongresszus belbiztonsági bizottsága. A honatyák a 9/11-es tragédia egyik legavatottabb szemtanúját, Rudy Giuliani volt polgármestert hallgatták meg. Giuliani szerint egy újabb terrortámadás elkerüléséhez keményebb katonai fellépésre lenne szükség az Iszlám Állam ellen. William Bratton, New York rendőrfőnöke a jelentések szerint beszámolt róla, hogy 2001 szeptembere óta számos merényletkísérletet hiúsítottak meg. A New York-i rendőrség létszáma azonban folyamatosan csökkent, csak idén kezdett ismét emelkedni. Mintegy 1300 új rendőrtiszt lépett szolgálatba, s egy részüket a terrorelhárítás feladataira állították rá. A volt polgármester a meghallgatáson sürgette a honatyákat, hogy a 9/11-es emlékmúzeumot nyilvánítsák nemzeti emlékhellyé, hiszen sokat számítana, ha működéséhez így szövetségi támogatást kaphatna.
Perükre várnak a guantánamói ötök
George W. Bush elnök 2001-ben, a merényletek után azt mondta, kézre akarja keríteni a szeptember 11-i terrortámadások kitervelőjét, az al-Kaida terrorszervezet vezetőjét, Oszama bin Ladent – élve vagy halva. Ez az alkalom már utóda, a 44. elnök első hivatali idejében, 2012 februárjában jött el, s Barack Obama adta ki a parancsot a pakisztáni Abbottabadban, a pakisztáni hadsereg katonai akadémiájától alig másfél kilométerre rejtőzködő terrorvezér elleni szupertitkos kommandós-akcióra. A kockázatos éjszakai missziót valós időben követték nyomon a Fehér Ház válságszobájából. A Navy Seal különleges egységének tagjai ugyan titoktartást fogadtak, de egyikük, Robert O’Neill tavaly decemberben a nyilvánosság elé állt, sőt könyvet is írt arról, hogy adta le a halálos lövést bin Ladenre.
A szeptember 11-i áldozatok hozzátartozóit bántja, hogy az al-Kaida terrorcsapás őrizetben lévő főkolomposait még mindig nem állították bíróság elé. Nem utolsó sorban azért lehetetlen a Kuba szigetébe beékelődő amerikai bázison, Guantánamón kialakított börtöntábort bezárni, mivel ott őriznek öt olyan terroristát is, akiket soha nem fognak szabadon bocsátani, s egyik állam sem akarja, hogy a foglyokat területén őrizzék. Hálid Sejk Mohammed és társai ügyében sokáig folyt a kötélhúzás, hogy polgári vagy katonai törvényszék ítélkezzen-e ügyükben. Gordon Mehler és Philip Hilder, két volt szövetségi ügyész, akik nem kormányzati megfigyelőként nyomon követték a guantánamói eljárásokat, a Newsweek számára írt cikkükben rámutattak, e pereket nem lehet a végtelenségig halogatni.
Úgy vélik, ha polgári bíróság tárgyalná a 9/11-es terrortámadások fő szervezőinek ügyét, már meghozták volna az ítéletet. Mivel azonban végül katonai törvényszék mellett döntöttek, az eljárás jóval hosszadalmasabb. A titkos CIA-börtönök botránya, a katonai perek esetében a dokumentumok jóval szigorúbb titkosítása is hozzájárul az elhúzódó előkészületekhez. Kisebb súlyú vádlottak esetében az ügymenet persze gyorsabb lehet: bin Laden szakácsa, a tanzániai Ahmed Halfan Gailani ellen a kenyai és tanzániai amerikai követségek elleni bombatámadásokban játszott szerepéért emeltek vádat. Őt 2004-ben fogták el, katonai bíróság elé utalták az ügyét, de mivel Obama hivatalba lépése után egy időre leállították a katonai pereket, így az eset egy manhattani bíróságra került. Két évig tartott a per, melynek végén életfogytiglani börtönre ítélték.
Tizennégy év telt el, s 2017 januárjától már a harmadik amerikai elnöknek kell megbirkóznia a 9/11-es tragédia után megváltozott világ új kihívásaival. Ifjabb Bush, a 43. elnök – kezdeti tanácstalanságát leküzdve – az amerikai hadsereg mindenhatóságában bizakodott. Ám azóta bebizonyosodott, hogy a katonai erő szerepe is véges: két gyűlölt háborúját, az al-Kaidának menedéket adó afganisztáni tálib rezsim ellen indított afganisztánit és az első öböl-háborús sérelmek utólagos megtorlásaként hozzácsapott irakit utódának, Barack Obamának csak formálisan sikerült lezárni – megoldatlan gondok, veszélyek sorát hagyva hátra.
A „terrorizmus elleni háború” kifejezést a demokrata elnök törölte a szótárából, de az e háború jegyében bevezetett, a magánélethez való jogot drasztikusan korlátozó intézkedések, köztük a sokat bírált belbiztonsági törvény, a Patriot Act a fogadkozások ellenére is megmaradtak. A Wikileaks leleplező portál által közzétett tonnányi amerikai diplomáciai távirat, illetve a volt NSA-alkalmazott, Edward Snowden leleplezései a Nemzetbiztonsági Ügynökség világméretű, tömeges adatgyűjtéséről pedig kevés illúziót hagytak arról, adott esetben mennyire szabad kezet adhatnak a terrorellenes harc jegyében a titkosszolgálatoknak.
Obama, a 44. elnök, ahogy ígérte, véget vetett a két háborúnak, „hazahozta a fiúkat”, s eltökélten igyekszik elkerülni, hogy új konfliktus kötődjön a nevéhez. Ám ahogy idővel Bush cowboytempóját megelégelte a közvélemény, úgy utóda visszafogottságával sem tud mit kezdeni. A befejezetlen háborúk légüres teret, tisztázatlan viszonyokat teremtettek, s sokan Obama gyengekezűségének tudják be, mennyire akadálytalanul terjeszkedhetett az al-Kaidát azóta ambícióiban és brutalitásában sokszorosan leköröző Iszlám Állam. Felmérések szerint az amerikaiak 54 százaléka úgy véli, hogy Obama nem elég kemény a külpolitikában Érthető hát, hogy a Fehér Házba készülő elnökaspiránsok többsége – a demokrata Hillary Clinton is – erélyesebb fellépést ígér az IS-sel szemben.
Idén nőtt a terrorfenyegetés
Noha 2001. szeptember 11. óta sikerült megóvni az Egyesült Államokat egy újabb, tömeges áldozattal járó terrorcsapástól, a veszély nem múlt el. A bostoni maratoni versenyen a csecsen származású Carnajev-fivérek által végrehajtott 2013 áprilisi kettős merényletben hárman vesztették életüket, több mint 260-an megsebesültek. A republikánus többségű washingtoni képviselőház belbiztonsági bizottságának legutóbbi jelentése szerint 2015-ben „drámaian megnőtt” a hazai dzsihadista terrorfenyegetés. Míg 2010-ben 38 esetben hajtottak végre vagy kíséreltek meg terrortámadást radikalizálódott amerikai dzsihadisták, 2015-ben eddig már 124 esetet regisztráltak.
Az iszlamista támadások célpontjai gyakran katonák vagy rendőrök. A bizottság példaként a júliusi chattanoogai lövöldözést hozta fel. Mohammad Abdulazeez, a 24 éves merénylő egy katonai toborzóközpontot, majd egy haditengerészeti létesítményt vett célba, négy tengerészgyalogost és egy tengerészt ölt meg. A lövöldöző egy évvel korábban Jordániában járt, de már előtte is az amerikai kormány politikáját bíráló posztokat tett fel az internetre. Az amerikai ügynökségek adatai szerint, írták a jelentésben, az Iszlám Államot a nemzetközi koalíció légicsapásaival sem sikerült meggyengíteni, s még mindig legalább 20-30 ezer embere lehet az önálló iszlamista kalifátus megalapítását célul tűző, Szíria és Irak jelentős területeit ellenőrző terrorszervezetnek. Több mint 250 amerikai kísérelt meg Szíriába utazni, hogy csatlakozzon az IS-hez, s becslések szerint több tucatnyian sikerrel is jártak.
