A politikus kijelentette: a magyar érdek csak akkor érvényesíthető az európai, nemzetközi szintű megoldást igénylő kérdésben, ha van egy nemzeti minimum a bevándorláspolitikában.
A frakcióvezető bírálta az Európai Unió vezetőit is, mondván: amikor a német nagybankok vagy az Európai Központi Bank pénzét érezték veszélyben a görögországi pénzügyi válság miatt, azonnal összehívtak egy uniós csúcsot, a jelenlegi válsághelyzettel kapcsolatban azonban még nem jutottak el idáig. "A kétsebességes Európa akkor tud hatékonyan dönteni, amikor megszorításokról, pénzügyi érdekek érvényesítéséről van szó" - következtetett Schiffer András.
Kijelentette ugyanakkor, a magyar miniszterelnöknek is le kell vonnia a konzekvenciát: csődöt mondott a stratégiája, amely a menekültkrízist egy kommunikációs termékként kezeli, a menekülthullám ugyanis nem csitult sem az "idióta plakátok", sem a drótkerítés felállításának hatására, de szerinte a büntető törvénykönyv módosításának életbe lépése sem fog változtatni azon.
Schiffer András létérdeknek nevezte, hogy a bevándorláspolitika ne legyen rövidtávú politikai haszonszerzés eszköze és leszögezte: a humanitárius, az emberi jogi és a biztonsági szempontokat egymással egyensúlyban kell kezelni. A politikus az európai kvótarendszert jó iránynak ítélte, de, mint mondta, azzal önmagában nem kezelhető a krízis, azt ki kell, hogy egészítse egy egységes európai eljárásrend és egy egységes intézményrendszer az ahhoz kapcsolódó pénzügyi alappal. Ennek hiányában - jegyezte meg - nem képzelhető el, hogy egy bevándorló például Bulgáriát válassza Svédország helyett.
Schiffer András hangsúlyozta azt is: a megoldás akkor lehet méltányos, ha abból Észak-Amerika is kiveszi a részét. Az Egyesült Államoknak és Kanadának - amely részt vett ennek a térségnek a szétverésében, abban a kalandorpolitikában, amelynek eredménye ez a bevándorlási válság - ki kell vennie a részét a válság megoldásában - jelentette ki.