Éppen vizsgálódik a migránsok helyzetével kapcsolatban az ombudsman, de jelentése véglegesítéséig, illetve nyilvánosságra hozataláig a részletekről és megállapításokról - a vizsgálat objektivitása érdekében - részinformációkat nem tesz közzé. Így reagált tegnap az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala a Majtényi László volt adatvédelmi biztos által vezetett Eötvös Károly Intézet (EKINT) vádjaira. Az EKINT arra figyelmeztetett, hogy az alapvető jogok biztosának elsőrendű alkotmányos kötelezettsége az alapjogok védelme. Magyarország véleményük szerint a rendszerváltás óta nem szembesült a menekültválsághoz hasonló emberi jogi krízishelyzettel. A "civilizált világ közvéleménye immár viszolyogva tekint a magyar államra. Az állam gonoszsága, részvétlensége azokat sem menti fel a törvény és az emberiesség szabta cselekvés kötelezettsége alól, akik egyébként hajlanak a szervilizmusra" - fogalmaztak. A menekültek hónapok óta egyetlen állami jogvédő intézménytől sem kaptak semmiféle védelmet. A röszkei kukoricaföldön a legkiszolgáltatottabb menekültek, gyerekek fagyoskodtak. Majtényiék szerint az ombudsman felelőssége kivételes, ez a mulasztás az alapvető jogok biztosa számára az "erkölcsi megsemmisülést jelenti".
Kicsit "bemozdult a startnál a kormány a menekültriasztó kampánnyal". Erre már alkotmányjogászok figyelmeztetnek az Átlátszó.hu-n. Fejtegetésükből kiderül, a kormány már akkor megüzente a menekülteknek, hogy bűncselekmény a határátlépés, amikor a köztársasági elnök még alá se írta az erről szóló törvényt. A kampányt ugyanis vasárnap elindították, Áder János viszont hétfőn délután tájékoztatta az Országgyűlést arról, hogy döntött a törvénycsomag kihirdetéséről, amely egyebek mellett kimondja, a határ átlépését büntetni fogják Magyarországon. "Egy alkotmányos demokráciában bizony mindenkinek el kell játszania a hatásköréből adódó szerepét, és ha ezen a kormány a szép, frissen nyomott szóróanyagok iránt érzett örömében túllendül, akkor az egyértelmű üzenet arról is, hogy mennyire tiszteli a hatásköreit korlátozó alkotmányos elveket és szabályokat" - keseregnek a szakemberek. Ez még a féket és ellentmondást nem ismerő Schmitt Pálnak is kellemetlen lett volna.
A blogon az alkotmányjogászok ízekre szedték a Magyarországtól délre eső bevándorlási tranzitútvonalak mentére szánt szóróanyagot és megállapították, hogy sajnos az messze nem olyan letisztult, mint a hazai fogyasztásra szánt korábbi változatok voltak. Az angol változatban az szerepel, hogy a határátlépés szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény, pedig a szeptember 15-én hatályba lépő jogszabály értelmében az illegális határátlépést büntetik majd.
Ami a kampányok hatékonyságát illeti, Prőhle Gergely, az EMMI helyettes államtitkára a 7/24 című hírműsorban így fogalmazott: "Azt látom, hogy a magyar társadalom óriási szolidaritást mutat a menekültek iránt, tehát hogyha a plakátkampánynak érdemi hatása lett volna a magyar társadalomra, akkor ez most nem így lenne."
"Csak magyar megoldás nincs", a többi uniós tagállammal közösen kell megoldásokat találni a migrációs válság kezelésére. Erről Gyurcsány Ferenc beszélt tegnap a bicskei befogadóállomáson. A DK elnöke a kormánynak azt üzente, "muszáj barátként megegyezni azokkal az államokkal, akik nélkül nincs megoldás, vagyis nem érdemes bántani őket". Az MSZP-s Harangozó Tamás Röszkén azzal vádolta a kormányt, hogy vagy képtelen rá, vagy nem akarja megelőzni a keddihez hasonló helyzeteket. Kifejtette: az ezer ember befogadására alkalmas ideiglenes sátortáborban már mintegy ezerkétszázan vannak, így az újonnan érkezőket már a rendőrök sem tudják hová vinni. Kijelentette: a konfliktust így maga az állam állítja elő. Szelényi Zsuzsa, az Együtt politikusa szerint a kabinet képtelen emberséges körülményeket biztosítani a migránsok számára. Az ellenzéki politikus Röszkéről üzente, hogy a kormánynak már régen együtt kellene működnie a karitatív szervezetekkel.
Orbán Viktor ugyan a civil önszervező segítőknek nem, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezetnek és a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak azonban köszönetet mondott a segítségnyújtásért. Lehel Lászlóval és Kozma Imrével az Országházban találkozott a miniszterelnök, aki a tájékoztatás szerint vendégeit arra kérte, továbbra is segítsenek a szükséget szenvedő embereken. Az Ökumenikus Segélyszervezet jószolgálati nagykövete, Lévai Anikó, aki nyáron menekült gyerekeknek vitt adományt Nagyfára és Bicskére.
Simicskó gyorsabban építene kerítést
Tűzparancsot továbbra sem kapnak a katonák, hiszen "pofonra valóban nem lehet rakétával visszalőni". A várhatóan megváltozó honvédelmi törvény felhatalmazása alapján a katonákat csak a rendőrség munkáját segítő feladatokra lehet majd bevetni. Ha így lesz, Simicskó István szerint 3-4000 katonát vezényelhetnek a déli határra, de az még nem dőlt el, hogy lesznek-e köztük tartalékosok is. A honvédelmi miniszteri poszt várományosa, akinek kinevezését tegnap a honvédelmi és rendészeti, valamint a nemzetbiztonsági bizottság is támogatta tegnap, kiemelt fontosságú ügynek nevezte a biztonsági határzár megépítését, illetve annak felgyorsítását. "Lehet kvótákról beszélni, de előbb meg kell állítani ezt az új típusú népvándorlást, mert akár milliók, tízmilliók lephetik el Európát" - mondta fel szorgalmasan az orbáni leckét. Simicskó szerint a határzár azért szükséges, hogy "biztosítani lehessen a magyar emberek biztonságát." A miniszterjelölt, aki eddig sportért felelős államtitkár volt, hangsúlyozta: a visegrádi négyek állásfoglalásával egyértelművé vált, hogy a biztonsági határzár a helyes irány a bevándorlás kezelésében.
A honvédelmi bizottságban az új típusú népvándorlás megállítása mellett foglalt állást és egyetértett abban, hogy a honvédségnek védeni, erősíteni, segíteni kell az illegális bevándorlással összefüggő rendőri intézkedéseket. Amikor Harangozó Tamás, a bizottság szocialista alelnöke felvetette, ha a migránsokat beterelik egy 60 méteres zónába és a honvédséggel őriztetik őket, akkor "vér fog folyni", és a közös európai határőrség mellett foglalt állást, Simicskó azt válaszolta, Magyarország érdekelt a közös megoldásokban, de addig is tenni kell valamit. A KDNP-s politikus nemzetbiztonsági bizottsági meghallgatásán a Belügyminisztériummal és a Terrorelhárítási Központtal való szorosabb együttműködést szorgalmazta. Erre a terroristák kiszűrése miatt van szükség. Az illegális bevándorlók közül ugyanis sokan nem működnek együtt a hatóságokkal és ez komoly veszélyt jelenthet nemcsak Magyarországra, de Európára nézve is. Nehéz megmondani, hogy kik, miért jönnek, és elég ha csak néhány tucatnyian "valami őrült ötlettől vezérelve" terrorcselekményt akarnak elkövetni.
Orbán a nemzetbiztonsági kabinet előző hétfői ülésén egyáltalán nem volt elégedett a biztonsági határzár építésének ütemével, "ennek kapcsán nyújtotta be lemondását Hende Csaba" a honvédelmi miniszteri posztról, amit a kormányfő elfogadott. A miniszter hirtelen távozásáról Kósa Lajos, a honvédelmi bizottság fideszes elnöke beszélt tegnap a testület ülése után. A kormánypárt ügyvezető alelnöke szerint sem a volt tárcavezető utazásai, sem a Gripen-balesetek nem játszottak közre a távozásban, viszont a kerítésépítés lassú üteme igen.
A miniszterelnök hétfőn Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter társaságában előre be nem jelentett határszemlét tartott, Mórahalom-Röszke térségében. A Magyar Idők című napilapnak azt nyilatkozta, fel kell gyorsítani a kerítés építését. Ezen felbuzdulva a CÖF-CÖKA önkéntes kerítésépítőket kezdett keresni. A Polgár Portálon megjelent felhívás szerint egyelőre 10 napra keresnek 50-100 önkéntest. Szállításukra és étkezésére pedig pénzügyi adományokat várnak, a számlaszámra "regiment" hivatkozással lehet utalni.
