Hisséne Habré ellen az a vád, hogy körülbelül 41 ezer ember esett áldozatul elnyomó intézkedéseinek a nyolcvanas években. Megtagadta, hogy részt vegyen a bírósági eljárásban, ezért kellett szabályszerűen behurcolni az egykori elnököt, aki 1982-ben ragadta magához a hatalmat a világ legszegényebb országai közé tartozó Csádban.
A 72 éves politikus a továbbiakban is igyekezett szabotálni a jogi ügymenetet, kiabálással próbálta félbeszakítani az áldozatai névsorának felolvasását, kijelölt ügyvédeivel pedig még beszélni sem volt hajlandó – jelentette a Reuters hírügynökség. A júliuban kezdődött pernek hatalmas a politikai jelentősége, hiszen ez az első alkalom, hogy egy afrikai államban jogi úton igyekeznek elégtételt venni több évtizeddel ezelőtti kegyetlenkedésekért. Az exelnököt 1990-ben buktatták meg, ekkor Szenegálba menekült. Épp negyed századnak kellett eltelnie, míg sikerült elérni vád alá helyezését, a tárgyalás is a szenegáli fővárosban, Dakarban kezdődött. 2005-ben egy belgiumi bíróság már megpróbálta kérni kiadatását, sikertelenül – innen erednek a Pinochettel vont hasonlatok, hiszen az egykori chilei diktátor kiadatását is hosszú évekig igyekezett elérni Spanyolország, s két évig Londonban házi őrizetben tartották, ám a puccsista tábornok-elnök úgy halt meg, hogy végül elkerülte a felelősségrevonást.
