A kontinensünkön egyedülálló módon elítélő jelképhasználatot az új Büntető-törvénykönyv sem rendeli el szankcionálni, ha művészi alkotás részeként ábrázolják. Már pedig ahhoz kétség nem férhetett, hogy a katonakórusból, a hagyományos orosz hangszereken is játszó zenekarból és a női szereplőkkel is színesített tánckarból álló együttes párját ritkító teljesítménye művészi, éppen ezért Alexandrovékat cseppet sem tudták megzavarni holmi álságos törvények.
Mondják, ha a brüsszeli NATO-központban vörösre tudták tapsolni a nézők a tenyerüket, vagy a vatikáni fellépésük után - az oroszok iránti rokonszenvvel aligha vádolható - II. János Pál pápa nem talált megfelelő szavakat, hogy elragadtatását kifejezze a hallottak, látottak nyomán, akkor holmi vörös csillag használatát a nézők, mint a hagyomány természetes ápolásának kellékeként fogadhatják el.
Az együttes Budapesten kezdte meg a második világháború lezárásának 70. évfordulójára emlékező turnésorozatát. Bár most is a Vörös Hadsereg együtteseként hirdették a plakátok érkezésüket, a történelemben kicsit is járatosaknak aligha kétséges: ezen a néven éppen hét évtizede nem hívják fegyveres erőiket az oroszok. Alexandrovék éppen a világégés alatt váltak igazi katonává, amikor a különböző frontokon mintegy 1300 előadást tartottak bajtársaiknak. Műsorok és előadásuk színvonala a Szovjetunió összeomlása után alig-alig változott.
Dalaikat, táncaikat már korábban sem a kommunista rendszer dicsőítése, hanem a hazaszeretetre buzdítás, az Oroszországban élő népcsoportok tradicionális dalai, táncai jellemezték, és ez ma sincs másképp. De, akinek ennyi jó kevés, az szűk két hét múlva Budapesten meghallgathatja egy másik orosz katonaegyüttes a Red Army Chor előadásában a Kalinkát, a Moszkva parti estét, vagy a Partizándalt.
