Ukrajna;Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség;helyhatósági választások;Donyeck;Petro Porosenko;

Győzni akar az államfő – a Porosenko Blokk a voksolás favoritja FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/MATHIS WIENAND

- Kampánykezdet Kijevben

Megkezdődött az október 25-re kiírt ukrajnai helyhatósági választások kampánya. A két szembenálló kárpátaljai magyar párt szövetséget kötött. A keleti fronton napok óta tiszteletben tartják a tűzszünetet, a politikai adok-kapok viszont egyre tüzesebb.

Szeptember 5-én kezdődött meg az október 25-i helyhatósági választások kampánya Ukrajnában. A voksoláson a területi önkormányzatok képviselőit, a falusi, nagyközségi és városi településvezetőket választhatják meg. Az augusztus közepe óta megalakult új típusú önkormányzatokban, az egyesült területi közösségekben vagy hromadákban is megtartják a választásokat. Kijevben azonban ezúttal nem voksolnak, a fővárosban 2016. március 27-re írtak ki választásokat.

Donyeck megyében 125, Luhanszkban 146 település áll a szeparatisták felügyelete alatt, ezekben külön választást tartanak. De nem járulhatnak az urnák elé a két megye több ukrán felügyelet alatt lévő településén sem, ugyanis Donyeckben 91, Luhanszkban pedig 31 olyan település van, amelyek kapcsán a választási bizottság úgy döntött, hogy ott lehetetlen voksolást rendezni a jelenlegi viszonyok közepette.

Az új közigazgatási rendszer és az új választási törvény rendkívül kedvezőtlen a kisebbségek számára. Olyannyira, hogy ha a hagyományosan rivalizáló két magyar párt, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) nem fog össze, akkor a mintegy 150 ezer főt számláló magyar közösség területi szinten is képviselet nélkül marad. Ezért hetek óta folytak a tárgyalások, szombaton megszületett a választási együttműködés a KMKSZ és az UMDSZ között, miszerint közös listát állítanak a megyei tanácsi választásra, amit névlegesen a KMKSZ jelöl, de amire 50 százalékban UMDSZ-esek is felkerülnek. Vélhetően azért, mert a KMKSZ elnöke, Brenzovics László Petro Porosenko Blokkja képviselőjeként a kijevi parlament képviselője, míg az UMDSZ korábban Viktor Janukovics pártjával állt hasonló kapcsolatban.

Petro Porosenko államfő szombaton bejelentette: „Jó hírem van. A minszki fegyverszüneti megállapodás aláírása óta első alkalommal tiszteletben tartják azt. Egy hete elhallgattak a fegyverek. Ez reményt ad arra, hogy erőfeszítéseink eredményt hoznak és sikerül egy hatékony államot felépítenünk”, fogalmazott Porosenko. Az ukrán sajtó szerint politikai téren is történt előrelépés – Denisz Pusilin, a minszki kontaktcsoport donyecki képviselője menesztette a „népköztársaság” parlamentjének éléről a radikális Andrej Purgint. Ukrán értékelések szerint ez felér egy államcsínnyel és közelebb visz a kompromisszumhoz. Az első számú donyecki vezető, Alekszandr Zaharcsenko pedig közleményben jelezte: nincs alternatívája a minszki fegyverszüneti megállapodásnak. Minden más opció csak értelmetlen halált, károkat és gazdasági összeomlást eredményezhet.

A kijevi politikai fronton azonban dúl a háború, durvul a kampányhangulat. Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök cáfolta Miheil Szaakasvili, Odessza grúz kormányzójának pénteki vádjait, miszerint az oligarchák érdekeit képviselné a kormányban. A volt grúz államfő a Kanal 5 ukrán tévécsatornának nyilatkozta, hogy a Jacenyuk-kormányt az oligarchák érdekei irányítják. Az úgy pikantériája, azon túlmenően, hogy a grúz politikus rendkívüli eljárással kapott ukrán állampolgárságot és állami tisztséget, hogy a Kanal 5 Porosenko tulajdonában lévő tévétársaság.

A Porosenko-Jacenyuk ellentétről időnként felröppennek hírek, de az érintettek mindig tagadják. Jacenyuk pártjának támogatottsága már nem éri el az 5 százalékot, így nem is indul a helyhatósági választáson, a Porosenko Blokk viszont a voksolás favoritja, az államfő hivatalos weboldalán pedig nemrég megjelent egy elektronikus petíció, mely Szaakasvili miniszterelnökké választását szorgalmazza.

Húsz hónap, nem egészen két év múlva esedékes a francia államfőválasztás új fordulója. Ekkor, 2017-ben jár le Francois Hollande első köztársasági elnöki mandátuma, az Ötödik Köztársaság alkotmánya szerint utódot kell találni. Elvben neki is lehetősége volna újabb öt évre jelöltetni magát, de a szocialisták színeiben mást is indíthat a párt.