Pár nap alatt Orbán Viktornak sikerült lezúznia, amit nagy nehezen felépített. A menekültekkel megvert, Európát hősiesen védő, a magyar munkahelyéért borzasztóan aggódó miniszterelnökből pár nap alatt a holokauszt felidézője, egy embertelen, igazságtalan és közönséges bunkó lett a világ szemében. Az állítólag zseniális diplomata Orbán belerúgott az olasz kormányba, amikor Silvio ungabunga Berlusconit emlegette. Megsértette a törököket, amikor közölte, hogy ott sincs igazi probléma a menekültek áradatából, majd végül a németeket alázta meg, amikor lazán odabökte, hogy az egész sztori német probléma és nem magyar. Amikor már Angela Merkel szól vissza, és figyelmeztet a genfi egyezmény betartásának fontosságára, akkor valami elroppant. Amikor a konzervatív lengyel Donald Tusk arra figyelmezteti az épp mellette álldogáló magyar diktátort, hogy a kereszténység a politikában az elesettek támogatását jelenti, akkor baj van. Amikor a luxemburgi külügyminiszter észak-koreai diktátorhoz hasonlítja Orbánt, ott az mindannyiunknak fájni fog.(...) Az a lényeg, hogy Magyarország kormányfője vállalhatatlan ember lett. Olyan politikus, akinek országlása idején embereket hagytak földön feküdni, akinek ideje alatt menekültek nem kaptak emberi, méltányos ellátást, akinek ideje alatt menekültek vettek vonatjegyet, hogy aztán ne utazhassanak el a célállomásra. (...)