A 2014-ben befejeződött uniós gazdasági ciklus lendülete lanyhulni látszik, ez tűnik ki a KSH legfrissebb, második negyedévi részletes adataiból. Amíg az első negyedévben - éves összevetésben - még 3,5 százalékot mértek a statisztikusok, addig a másodikban már csak 2,7 százalékot, vagyis a lassulás üteme szembetűnő, bár szégyenkezésre ez sem ad okot. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője azonban felhívta lapunk figyelmét arra, hogy jövőre további lassulás várható, a növekedés üteme alig haladja majd meg a 2 százalékot, bár az uniós pénzek jövő évi elosztása ma még éppúgy nem ismert, mint ahogyan a nemzetközi gazdasági helyzet, mindenek előtt a kínai gazdaság állapotának alakulása is nehezen megjósolható.
Nem okozott nagy meglepetést, hogy a beruházási aktivitás továbbra is csalódást keltően zsugorodott - vélekedtek Barczel Vivien és Ürmössy Gergely, az Erste Bank elemzői. Ennek az oka vélhetően az, hogy befejeződtek az autóipari kapacitásbővítések, illetve az EU-s pénzek akadozva érkeznek Magyarországra, továbbá a jegybank Növekedési Hitelprogramja iránti kereslet egyelőre gyenge maradt. Tehát a növekedés a lakossági fogyasztásból, illetve a külkereskedelmi tevékenységből eredt, nagyjából azonos mértékben. A termelési oldalon az elsődleges motor az ipari termelés maradt, azon belül is az autóipar. Szembetűnő az építőipar lassulása, illetve az is, hogy a szolgáltatások 2014 utolsó negyedéve óta nem tudott érdemben erősödni.
Az Erste Bank szakértői fenntartják az idei évre a 2,8 százalékos növekedési várakozásukat, azonban figyelembe kell venni a jelentősen lefelé mutató kockázatokat. Ilyen kockázat például a beruházások erőtlensége, illetve azoknak a piacoknak a gyengélkedése, amelyeket a magyar exportőrök célozzák. Nem várják, hogy idén változtatna az alapkamaton az MNB, azonban ha a magyar gazdaság lassulása hasonló ütemben folytatódik, akkor nem kizárt, hogy a Monetáris Tanács változtat a kommunikációján és nyíltan fontolóra veszi az újabb kamatvágások lehetőségét. Tehetik ezt annak ellenére, hogy a mostani kamat hosszabb idő át tartó stabilitását ígérték.
Németh Dávid ugyanakkor megemlítette, hogy már az előzetes adatokból is kitűnt: a mezőgazdaság teljesítményének második negyedévi 16,8 százalékos csökkenése, pedig már az első negyedévben is 8,9 százalékos mérséklődést mértek. Ennek okát a szakember elsősorban egyes szántóföldi növények terméseredményeinek visszaesésében látja, bár megjegyezte, hogy ebből a szempontból döntőek a harmadik negyedévi számok lesznek, amikor már minden termést betakarítottak.
A Földművelésügyi Minisztérium ugyanakkor közleményében töretlen optimizmussal közölte: a nyári forróság és aszály hatása kimutatható az ágazat második negyedéves GDP adataiban, de az ettől független, alapvető és ma már trendszerűen megfigyelhető pozitív folyamatok a mezőgazdaság egészének strukturális erősödését jelzik.
Az adatok helyes értelmezéséhez hozzátartozik, hogy rendkívül magas a bázis. A mezőgazdaság teljesítménye két egymást követő évben, 2013-ban és 2014-ben is nagymértékben növekedett, ezzel jelentősen növelte a GDP-t. Az ágazat bruttó hozzáadott értékének volumene 2013-ban 15,1 százalékkal, 2014-ben pedig további 12,5 százalékkal emelkedett, ezáltal 0,6, valamint 0,5 százalékponttal emelte a gazdasági növekedés ütemét. Több szakértő már 2014-ben is lehetetlennek tartotta a kiugró adatok túlszárnyalását. Ebben az évben, úgy tetszik, igazuk lehet.