Csányi Sándor megemlítette: Magyarországon működő vállalatok magas, az európai átlag feletti, a GDP 87 százalékát kitevő eladósodottsága. A gazdaság növekedése és az ezt elősegítő programok ellenére 2015-ig csökkent a vállalati hitelállomány összege, amely várhatóan 2016-ban éri el mélypontját, majd 5,3 százalékkal bővülhet, és valamikor 2020 körül érheti el a már elfogadható, a GDP-hez viszonyított 2 százalékos szintet – mondta.
A magyar hitelintézetektől felvett hitel a GDP-nek csak a 21 százaléka, ami azt mutatja, hogy a vállalti piacról jelentős mértékben kiszorult magyar bankszektor – jegyezte meg.
A lakossági a hitelpiacról szólva elmondta, a bankszektor összesen mintegy 800 milliárd forintnyi hitelkövetelést engedett el a forintosítással, ezen felül még 100 milliárd forint volt az az összeg, amit az ügyfelek közvetlenül megkaptak. Ez jelentős összeg, ami a csökkenő törlesztő részletekkel együtt hozzájárul a fogyasztás növekedéséhez – tette hozzá.
Vélekedése szerint a lakossági hitelek piacán fordulat várható, 2016 és 2020 között eléri hét százalékot a növekedés üteme. Az OTP emelkedésre elsősorban a fogyasztási hitel, ezen belül az autóhitelezésben számít.
Csányi Sándor a hitelezés szempontjából a szabályozást és a népesség elöregedését nevezte visszatartó tényezőnek. A 20-35 éves korcsoport népessége a jelenlegi 1,9 millióról 2020-ra várhatóan 1,7 millióra csökken, a pénzügyi kríziseket általában “hihetetlen szigorú” szabályozások követik – mondta.
Megemlítette, a tőkeszükséget jelentősen megnőtt, a válság előtti szinthez képest több mint négyszeresére nőtt a bankok tőkeszükséglete. Ez drágítja a hitelezést, és csökkenti a kevés tőkével rendelkező bankok hitelezési lehetőségét – fűzte hozzá.
Csányi Sándor felidézte, a szektort az elmúlt időszakban számos adó sújtotta, ehhez hozzájön még a végtörlesztési és elszámolási törvény miatti veszteségek is, amelyek összesen 3 ezer milliárd forintos kiesést okoztak. Emellett sok tönkrement takarékszövetkezet, bank és brókercég terheit a bankok által finanszírozott Országos Betétbiztosítási Alapra és “bankszektor ártatlan szereplőire” hárították át – tette hozzá.
“Ez a kis kaland, amit a takarékszövetkezetekkel és brókercégekkel a magyar gazdaság átélt, (…) körülbelül 500 milliárdjába került a magyar bankszektornak” – hangsúlyozta Csányi Sándor.
A bankvezér szerint a problémák ellenére a következő években nőhet a bankszektor jövedelmezősége. Nőnek a lakossági hitelek, és ha lassan is, ezt követik a vállalati hitelek, a szektor pedig 2020-ra elérheti a már elfogadható, tíz százalék körüli jövedelmezőséget. Csányi Sándor megjegyezte, túl sok mozgástér viszont nincs, a pénzintézeteknél hosszú évek óta költségracionalizálás folyik, amit csak kevéssé mérsékeltek a korábban elindult fiókbezárási akciók.
Pozitív viszont, hogy a legnagyobb bankok kockázati költségnövekedése megállt, ami szintén a jövedelmezőség irányába mutat – tette hozzá.
Ma nem lenne itt az OTP, ha nem lenne ennyi külföldi bank az országban – jót tett a verseny, sokat kellett fejleszteni és javulni. Tisztességtelen, ha egy versenyhelyzetbe mesterségesen beavatkozik. Valaki elhitette a kormánnyal, hogy a takarékok tönkremennek, ha nem tőkésíti fel őket az állam. Ezért került 136 milliárd forinttal konszolidálásra a takarékszövetkezeti szektor. Közben a bedőlt takarékok ügyfeleit a bankok kártalanították, és még mindig rendelkezésükre áll a 136 milliárd forint, plusz a többi betétvédelmi alapokból származó kb 20 milliárd forint. Csányi Sándor szerint ez szabálytalan és tiltott állami támogatás.
Csányi nekiment az FHB-tulajdonrész Posta által történő megvásárlásának is – szavai szerint ráadásul az FHB mögött kétes hírű külföldi tulajdonos is van – meg is nevezte a Vienna Capitalt illetve "Pecina urat". Az OTP a tiltott állami támogatásokat megtámadta az EU-nál – lehet ezt hazaárulásnak hívni, de az integrációra a magyar versenyhivatal fennhatósága nem terjed ki. Kicsit dühös lettem - zárta le a témát Csányi Sándor.