;

média;M4;nézettség;MTVA;állami média;

M4 Sport: többe kerül, mint mondták FOTÓ: SZALMÁS PÉTER

- Drága, de jobban teljesít?

Milliárdokkal többe kerülhet az idén az M4 Sport, mint azt korábban az MTVA közölte - lapunknak elárulták, mennyit visz el a csatorna fenntartása, és a számok korántsem stimmelnek. Kiderült az is, hogy a kormány fizet azért, hogy állami hirdetések fussanak a sportadón, holott a közmédia 80 milliárd közpénzből gazdálkodik ebben az évben. Az MTVA más területen is hadilábon áll a számokkal: gyakorta közölnek milliós nézettségi adatokat, ám ez nem a "szakmailag elfogadott" nézettségi mutató. Mivel a közmédia csatornái nem teljesítenek túl jól e téren, a Fidesz új kormánypárti adó után nézhet: erre megoldás lehet a TV2, amelynek megvásárlásához Andy Vajna mind közelebb kerül.

Több mint 1,8 milliárd forinttal drágább lehet az M4 Sport fenntartása, mint ahogyan azt a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) gondolta. Az MTVA sajtóosztály szűkszavú válaszában közölte lapunkkal, hogy az M4-hez kapcsolódó beruházások 1,25 milliárdba kerültek - részleteket nem közöltek -, a csatorna fenntartása pedig 1,199 milliárdba kerül havonta: műsorterjesztésre 75 millió, gyártási és humán erőforrási költségekre 1,121 milliárd forint (ebből 772 millió a jogdíj), illetve üzemeltetési és IT költségekre 3 millió megy el. Könnyen kiszámolható, hogy a júliusban indult M4 fenntartása az idén mintegy 6 milliárdba kerül, a titkos beruházásokkal együtt 7,25-be. Ez viszont lényegesen több, mint a korábban közölt 5,4 milliárdos összeg, amelyet az MTVA a sportcsatorna létrehozására és idei fenntartására szánt.

Mivel hazánkban számos tematikus sportcsatorna sugároz, az MTVA milliárdokat költött a legrangosabb és legtöbb nézőt vonzó sportesemények közvetítési jogainak megszerzésére, az utóbbi hónapokban pedig több neves sportriportert szerződtetett kiemelt fizetéssel. Az állami média közvetíti jelenleg a Forma-1 versenysorozatot és a Magyar Labdarúgó Szövetség által szervezett mérkőzéseket - a Sport1-et működtető céggel közösen -, emellett a 2016-os labdarúgó Európa-bajokságot is a köztévé adja majd. A Népszabadság információi szerint az MTVA ősztől évadonként legalább egymillió eurót fizet a labdarúgó Bajnokok Ligája közvetítési jogáért, a hároméves csomag ára megközelíti az egymilliárd forintot.

A hivatalos kommunikáció szerint a világeseményeken kívül az M4 Sport kiemelt feladatának tekinti az öt látványsport mellett a 16 "kiemelt sportág" (asztalitenisz, atlétika, birkózás, evezés, cselgáncs, kajak-kenu, kerékpársport, korcsolyasport, ökölvívás, öttusa, röplabda, sportlövészet, tenisz, torna, úszás és a vívás) eseményeinek közvetítését. Ezek között több olyan sportág található, amely piaci szempontból érdektelen: az eseményeken nem tolonganak a nézők, és a kereskedelmi adók sem közvetítik a versenyeket. Amennyiben az MTVA tartani akarja ígéretét, akkor a közvetítésekre úgy költenek súlyos milliókat, hogy tudják, kevesen fogják nézni azokat. Pedig az utóbbi időben a nézettségi mutatók az MTVA egyik "ütőkártyájává" váltak. Amikor lapunk arról kérdezte a köztévét, hogy miért adják le az M1 "egyperces híradóit" az M4 Sport reklámszünetében - hiszen az nem illik bele egy sport tematikájú csatorna profiljába -, kifejtették, hogy szerintük igenis profilba illő az "egyperces", és hiszik, hogy a nézők szeretnének egy sportesemény szünetében is gyorsan, sokoldalúan tájékozódni. A rövidhírek nézettségi adataiból pedig kitűnik, hogy felvetésünk "nem állja meg a helyét" - bár nem tudni, mi köze van egy csatorna tematikájához a nézettségnek.

Lapunk megkeresésére az MTVA sajtóosztály azt is közölte, jelenleg egy kormányzati megrendelés fut a sportadó reklámblokkjain, összesen 5,37 millió forint plusz áfa értékben - ez 481 megjelenés -, tehát a kormány közpénzen reklámoz az amúgy is idén 80 milliárdnyi közpénzből gazdálkodó közmédián. Mindez nem véletlen: egyesek szerint azért tömöríthettek népszerű sportokat a közmédiába, hogy azokhoz a sportrajongókhoz is eljussanak a kormány hírei és üzenetei, akik esetleg a közmédia többi csatornájára soha nem kapcsolnának.

Ilyen szempontból a kormány bajban van, hiszen Simicska Lajos médiumainak elvesztése után egyedül a nemzeti hírtévévé avanzsált M1 és az M4 Sport "egyperces hírei" és a Duna tévé tájékoztatják a Fidesz-híveket a kormány aktuális üzeneteiről. Ám az M1 nézettsége nem a legjobb, ezt Orbán Viktorék is tudják, így mielőbb kellene nekik egy "ellen-HírTv", amelyet a feltételezések szerint Andy Vajna szervezne meg - a Heti Válasz szerint azért, mert Habony Árpáddal ellentétben neki vannak erre "legálisan százmilliói". Korábban arról lehetett hallani, hogy a filmügyi kormánybiztos Info Tv néven indítana új közéleti csatornát. Azonban nehezen lenne elképzelhető, hogy a csatorna a Hír Tv alternatívája lehetne: a Fidesznek mindenképpen olyan adó kell, amely amellett, hogy közvetíti a politikai üzeneteket még nézett is - hiszen csak így indulhatnának eséllyel az állami hirdetésekre kiírt közbeszerzéseken. Emellett a kábelszolgáltatók alapcsomagjaiban nincs hely egy új, országosan sugárzott adónak. Így a piacon jelenleg egyetlen "elérhető" opció van, amely megfelel a kritériumoknak: a TV2.

Korábban a kormánybiztos kijelentette, nem érdekli a csatorna, ám a Népszabadság a napokban írt arról, hogy Vajna tárgyalásokat folytat a TV2 tulajdonosaival, állítólag heteken belül eldőlhet a kérdés. Az Index szerint az Info Tv beindítása csupán a taktika része: a csatorna próbafelvételei a Mafilm és a TV2 közös székhelyén zajlottak, a munkálatokat pedig a csatorna korábbi hír- és programigazgatója, György Bence koordinálta. Vajnáék ettől azt remélhették, hogy döntésra kényszeríthetik a TV2 egyre kilátástalanabb helyzetbe kerülő tulajdonosait, Simon Zsoltot és Yvonne Dedericket. Mint ismert a páros hitelre vette meg a csatornát a német Sat1Pro7-től, ám a csökkenő bevételek miatt kérdéses, tudnak-e törleszteni. A csatorna életét nehezíti a reklámadó és több más kormányintézkedés is: például a Nemzeti Média és Hírközlési Hatósággal (NMHH) kötött megállapodásuk értelmében januártól már szedhetnének terjesztési díjat a szolgáltatóktól, de a kormány tavalyi rendelete ezt megakadályozta, emellett az állami hirdetéseket is megvonták tőlük - Orbánék így akarják lejjebb szorítani a csatorna árát.

Trükkös nézettségi adatok
A nézettség sarkalatos kérdés az MTVA-nál, sajtóosztályuk az utóbbi hónapokban rendre közzéteszi az éppen aktuális Nielsen adatokat. A közmédia remekül használja ki azt, hogy a televíziós nézettségnek sokféle mutatója van: azt választják ki, amelyik kedvezőbb számukra. Az MTVA olyan adatokat közöl, amiket a kereskedelmi televíziók nem szoktak, és a "szakma" sem gyakran él vele: ez a mutató az elérés (reach, RCH), "a vizsgált eseményt, műsort legalább egy percig nézők száma". Ebben az értelmezésben nem fontos, hogy a néző végignézi-e a műsort. Nézettségmérésre azért sem szívesen használják, mert torzít: hiszen ugyanaz a néző három percen belül akár három csatornát is nézhet egy-egy percig. Így mindhárom csatornán nézőként jelenik meg, miközben csak egy percet látott híradóból. A köztévé ezeket a nézőket szokta összeadni, pontosabban a kumulált (összesített) nézőszámokat kommunikálja. Ez azért sem tükröz valós képet, mert a szakértők szerint egy nézőnek átlagosan egy percre van szüksége, hogy eldöntse, érdekli-e a műsor, maradjon-e a csatornán.

Mindig előállhat új helyzet, de nem akkor, amikor azt a sajtó szeretné. Erről Rogán Antal a tegnap óta Magyar Időkként megjelenő Napi Gazdaságnak beszélt arra a kérdésre válaszolva, előállhat-e olyan helyzet, hogy új frakcióvezetője lesz a Fidesznek. Rogán arról is beszélt, hogy minden politikai állítással ellentétben javult az adóbeszedés hatékonysága, ráadásul úgy, hogy csökkentek az adók.