Bár a rettegett tálib vezérnek az évek során tízszer keltették halálhírét, az afganisztáni titkosszolgálat idén július 29-én tett bejelentése igaznak bizonyult. A kabuli hatóságok állították, hogy 2013-ban, Karacsiban egy kórházban, betegség miatt hunyt el a tálib lázadók vezére. A Talibán azonban csak a halálhírét erősítette meg, az időpontot és a körülményeket nem tisztázta. A tegnapi közlemény volt az első ilyen jellegű hivatalos beismerés.
Ebben azt állították, hogy azért titkolták a vezető halálhírét, mert 2013-at az utolsó sorsdöntő évnek tartották, amelyben a „külföldi megszállók és a mudzsahedinek összemérhetik erejüket”. (Nyilván a nemzetközi haderő kivonásának menetrendje ismeretében döntöttek. Tizenhárom év jelenlét után az Afganisztánban szolgáló nemzetközi biztonsági erők (ISAF) 2014 végén fejezték be missziójukat, december 29-én vonták le a zászlót. 2015. január 1-től már csak 12 500 katona teljesít szolgálatot az ázsiai országban, és már csak az afgán hadsereg támogatásában és kiképzésében vesznek részt.)
A Tálib mozgalmat megalapító Omar molla halálhírének nyilvánosságra kerülése óta, az elmúlt egy hónapban komoly viszály tört ki a terrormozgalom berkeiben. Mindenek előtt kénytelenek voltak új vezetőt választani. Omár egykori jobbkezének tartott Manszúr mollára esett a választás, amit azonban az elhunyt vezér családja nem fogadott el. Néhány nap múlva, meg nem erősített afganisztáni hírek szerint meg is gyilkolták Omár molla fiát, mert nem ismerte el az új vezetőt.
Állítólag Manszúr megválasztásakor Omár testvére és fia, Jákub molla, tüntetőleg kivonultak a teremből, ami jelezte a terrormozgalmon belüli mély szakadékot. A viszály rövidesen annyira elmélyült, hogy a Pakisztánban székelő héttagú tálib törzsi tanács, a kvettai súra által megválasztott Manszúr mollát támogató és ellenző erők többször összecsaptak. A testület közleményben tagadta, hogy válság és ellentét lenne a tálibok mozgalmán belül.
