A Szociális Ágazati Sztrájkbizottság szeptember 9-én fórumot szervez a szakma különböző területein dolgozók, az érdekvédelmi aktivisták és szimpatizánsaik részére. A találkozón értékelik a júliustól bevezetett ágazati bérpótlék hatását és egyben megkezdik a felkészülést az esetleges sztrájkra, amelynek a Fővárosi Törvényszék néhány hete másodfokon is zöld utat adott.
A hat tagszervezetet számláló sztrájkbizottság tagjai közben változatlanul próbálják megfejteni a terület jövőjét meghatározó kormányzati szándékot. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szociális államtitkárságán folytatott legutóbbi egyeztetésen azonban még mindig nem kaptak megnyugtató válaszokat az új bértábla és az ehhez kapcsolódó életpálya-modell bevezetésével kapcsolatban. Nyitrai Imre szociálpolitikai helyettes államtitkár ugyan tárgyalóasztalhoz invitálta őket, de látszólag nem értette meg, miért aggódnak, hogy a kiegészítő bérpótlékot csak novemberig kapják a terület munkavállalói. A Szociális Területen Dolgozók Szakszervezetének (SZTDSZ) alelnöke szerint ők továbbra sem látják a jövő évi költségvetésben a ma már szinte követhetetlen ágazati pótlék és kiegészítő bérpótlék fedezetét, ezért nehezen hiszik el a fogadalmat, hogy a dolgozók 2016-ban egész évben számíthatnak a most megemelt összegre. Migács Tibor a Népszava érdeklődésére úgy fogalmazott, hogy a legfrissebb ígéret szerint a kormány 2017 januárjától építené be az alapbérekbe a kiegészítéseket, akkor léphetne hatályba az új szociális bértábla és életpálya modell is.
A szakszervezeti vezető szerint azonban az utóbbi években már annyiszor becsapták őket, hogy most nehéz elhinni az újabb ígéreteket, ráadásul a kormány terveivel szemben ők változatlanul az egészségügyi bértábla kiterjesztését kérik, amely háromévente engedi a továbblépést a magasabb fizetési besorolásba, míg a tárca javaslata szerint a szociális területen dolgozókat ez a jog csak négyévente illetné meg. Továbbra is harcolnak az alacsonyabb végzettséggel rendelkező munkatársaik béremeléséért, mert most az ágazat harmada teljesen kimaradt a pótlékokkal megoldott átmeneti béremelésből is.
Ez már nem a szaktárca sara, de az SZTDSZ azt is sérelmezi, hogy ők kimaradnak a tervezett érdekegyeztető tárgyalásokból, mert a reprezentatív szervezetek meghatározása most torz eredményeket hoz: kis létszámú szakmák esetében akár néhány tucatnyi tagdíjfizető felmutatásával el lehet érni a tárgyalási jogot biztosító reprezentatív státust, míg egy több tízezres foglalkoztatotti körből nehéz összegyűjteni a tízszázaléknyi szakszervezeti tagot. Azt azonban Migács Tibor is üdvözli, hogy várhatóan lesznek érdekegyeztető tárgyalások.
Valamilyen ködös megoldást ajánlott Nyitrai államtitkár a szociális szakmának arra a kérésére is, hogy a munkaközi szüneteket a munkaidő részének lehessen tekinteni. Erre azért lenne szükség, mert most ugyan nem pihennek a dolgozók, de nem is mehetnek el 20 perccel korábban a munkahelyekről, így nem érik el a távolsági buszokat, vonatokat, amivel hazamehetnének a családjukhoz. Az Emmi jogászai állítólag már dolgoznak a megoldáson, az ígéret szerint az őszi parlamenti ülésszakon újra szabályozhatják a kérdést.
Ha érdemi előrelépés nincs is, de legalább nem szakadtak meg a tárgyalások a kormány és a szociális szakma szervezetei között – így lehet összegezni a sztrájk idején még elégséges szolgáltatások körét rögzítő bírósági döntés óta eltelt heteket. Az ágazati sztrájkbizottság továbbra is várja a kézzelfogható, pontos ajánlatokat, de közben tart a dolgozói vélemények felmérése és a szervezett megmozdulás előkészítése.
