A növekedési ütem főként a beruházások stagnálása, illetve visszaesése miatt csökken. Az idei második negyedévben az államháztartási hiány és az államadósság is növekedett, a külső egyensúly viszont kedvezően alakult, a defláció véget ért - összegzi a gazdaságkutató a fundamentumokat.
A világgazdasági folyamatokban is egyre több a bizonytalanság, ami közvetett módon hat a magyar gazdaságra. Például a kínai gazdasági lassulás és tőzsdei zuhanás a német exportlehetőségek szűkülésén keresztül hat a hazai szereplőkre. Ugyanakkor az olaj- és nyersanyag-árak esése kedvező hatással lehet a magyar gazdaságra.
A pénzpiaci bizonytalanság gyengíti a forintot, amit az euró dollárhoz viszonyított erősödése egyelőre fékezett. A GKI véleménye szerint nem szeptemberben, hanem később kell számítani az amerikai Fed kamatemelésére, így a devizaárfolyamokban nagy törés nem várható. Mivel az alapkamat várhatóan hosszan 1,35 százalékon marad, a következő hónapokban 310-315 forintos euróárfolyam várható - véli a gazdaságkutató.
Ellentmondásos a hazai gazdasági növekedés megítélése. A magyar gazdaság ugyan gyorsabban növekedett, mint az EU átlaga, azonban míg ott némi gyorsulás, Magyarországon markáns lassulás tapasztalható. Még szembeötlőbb, hogy a régióban a lengyel, a cseh, a szlovák és a román gazdaság gyorsulva, 3-4,5 százalékkal bővült, a magyar ezzel szemben 3 százalék alá lassult. A következő hónapokban főleg az építőiparban várható markáns fékeződés, és a mezőgazdaságban is elkerülhetetlennek látszik a további visszaesés.
A vásárlóerő növekedése hatására a kiskereskedelmi forgalom dinamikusan emelkedik – bár ebben a fehéredésnek is nagy szerepe van -, a lakosság fogyasztása pedig a tavalyi 1,6 százalék után idén akár 2,5 százalékkal bővül. A magyar árszínvonal 2014 áprilisától idén májusig szinte minden hónapban csökkent, május óta azonban újra tapasztalható - 0,6-04 százalékos - infláció. Az ismét csökkenő olajárakat is figyelembe véve éves átlagban változatlan árszínvonal várható.