Azóta hallani bírálatokat, amióta öt-hat éve először felmerült a „nemzeti közgyűjteményi épületegyüttes” megépítésének terve, az utóbbi hónapokban azonban felerősödtek a negatív vélemények. Karácsony Gergely, Zugló polgármestere egyenesen Orbán Viktor kormányfőnek írt levelében indokolta meg, miért tiltakozott a zuglói képviselő-testület határozatban a Városliget beépítése ellen. A Párbeszéd Magyarországért politikusa szerint elhibázott a múzeumi központ ötlete. A fő problémának azt tartja, hogy veszélybe kerül Budapest legfontosabb zöldfelülete. „A budapestieknek lassan hozzá kell szokniuk ahhoz, hogy a nyarat hőség- és szmogriadóban kell tölteniük, a statisztikák szerint a rossz levegő évekkel rövidíti meg az emberek életét. Mindent meg kell tennünk azért, hogy a fővárosban sokkal több jó minőségű zöldfelület legyen” – nyilatkozta a Népszavának. Karácsony fontosnak tartja ugyan egy új néprajzi múzeum és fotómúzeum létrehozását, de ezeket már meglévő, felújításra szoruló vagy kihasználatlan épületekben tudná elképzelni. Véleménye szerint a Nemzeti Galériának nincs helye a Ligetben: „Természetesen az tetszene a legjobban, ha Zuglóban valósulna meg a beruházás, például a fejlesztésre váró Rákosrendezőn. Jó ötlet lehet a Nyugati pályaudvar környéke, a Városháza tér, vagy akár a Józsefvárosi pályaudvar környéke. Természetesen maradhatna a várban is, Zoboki Gábor tervei szerint.”
Tiltakozó hangok
A Civil Zugló Egyesület szeptember 26-ára hirdetett békés demonstrációt a ligeti építkezés ellen: előbb a Királydombon, majd a Parlament előtt tiltakoznak. A tüntetés közösségi oldalon elhelyezett meghívására eddig nyolcszázötven budapesti lakos mondott igent, de a szervezők több ezer fős tömegre számítanak. „Nem adjuk a Ligetet, és a PeCsát sem bonthatnák le!” – nyilatkozta lapunknak a szervezet egyik aktivistája, aki az Olof Palme sétányon, a szintén eldózerolásra ítélt Kertem szórakozóhely előtt gyűjtött aláírást társaival együtt. Kampányuk részeként minden nap az utcán várják azokat, akik nem értenek egyet a Városligetbe építendő hatalmas múzeumok terveivel.
A közelmúltban a Figyelő hetilap közölt cikket a múzeumi negyed hatástanulmányáról. Bucsky Péter, a lap újságírója túlzott optimizmusnak tartja azt, hogy a múzeumi negyedbe fektetett milliárdos összeg rövid távon megtérül. Úgy látja, megalapozatlan volt a KPMG könyvvizsgáló és üzleti tanácsadó cég tanulmánya, amelynek száznál is több oldala egyetlen hónap alatt készült el. Ők úgy vélték, megvalósítható a beruházás és 2028-ra térülhet meg a befektetett összeg. Nem számoltak azonban az évekig elnyúló építkezés következményeivel, azzal, hogy sok szabadtéri kulturális központ (Petőfi Csarnok és bolhapiac, Kertem) is bezár, valamint figyelmen kívül hagyták, hogy míg a városligeti múzeumok látogatottsága nőhet, addig éppen emiatt a meglévő kulturális intézményekbe kevesebben látogathatnak. Tanulmányukból kiderül, hogy 2019-re elsősorban a Fővárosi Állat- és Növénykert vonzana több látogatót – évi szinten mintegy félmillió emberrel, de a Széchenyi fürdőbe és a Szépművészeti Múzeumba is többen mennének. Úgy vélték, elsősorban külföldi turisták számára lehet hívószó a fővárosi múzeumi negyed.
Radnóti Sándor Széchenyi-díjas esztéta, filozófus, irodalomtörténész lapunk kérdésére emlékeztetett arra, hogy sokéves szakmai vitának kellett volna megelőznie a döntéseket. „Rengeteg pro és kontra vélemény van, de mivel nem foglalkoztam az üggyel, nem érzem magamat jogosultnak arra, hogy annál többet mondjak: hiányoltam az előkészületi fázisban a tervek körüli tényleges eszmecserét!” – fogalmazott az egyetemi oktató.
Baán László, a múzeumi központ koncepciójáért felelős kormánybiztos úgy véli, „nincs még egy olyan fejlesztési munkaprogram Magyarországon, amit ilyen hosszú, sokoldalú, nyílt és alapos vita készített volna elő, mint a Liget Budapest projektet.” A Szépművészeti Múzeum igazgatója elmondta, az elmúlt négy évben számtalan fórumon zajlott egyeztetés a fejlesztésekről az érintett szakmai és civil szervezetek bevonásával. A múzeumok koncepcióinak megalkotásában és a tervpályázati kiírás megalkotásában mintegy száz szakember vett részt, az összes fontos múzeumi szervezet képviselője jelen volt a szakmai megbeszéléseken.
Hatalmi ambíciók
Ungvári Tamás József Attila-díjas író, műfordító, irodalomtörténész véleménye szerint minden egyes kormánynak – legyen az jobb, vagy baloldali beállítottságú – megvannak a maga hatalmi ambíciói, amelyeket tűzön-vízen átvisznek. „Bizonyos személyek addig lobbiznak a kormányzatnál, míg kikényszerítik, hogy megvalósuljon a tervük" – summázta véleményét a 85 éves művész lapunknak adott válaszában. „Baán László véletlenségből egy kellemes ember, aki valószínűleg még azt is tudja, hogy mit akar. El tudom képzelni, hogy valamelyik múzeumi épületet megépítik, de az egész tervezet erősen megkérdőjelezhető. Leginkább azért, mert megvalósíthatatlan” – mondta. Emlékeztetett az Erzsébet téren álló Gödörre (mai nevén: Akvárium Klub), amely eredetileg a Nemzeti Színház lett volna, ha az első Orbán-kabinet nem állítja le az építkezést.
Ungvári úgy véli, az igazi kockázatot a múzeumi tárgyak és könyvtárak bonyolult szállítása jelenti. Felidézte, hogy amikor az Országos Széchényi Könyvtár a Nemzeti Múzeumból a Várba költözött, akkor négy-öt évbe telt, míg helyreállt a működése. „A költözésnél szinte teljesen megsemmisült a kisnyomtatványtár, a 19. századi magyar történelemről szóló felbecsülhetetlen értékű iratokat egerek falták fel, mert nem megfelelő körülmények között tárolták őket. A Széchenyi Könyvtár elköltöztetése a nemzeti kultúrát öt-hat évre hazavágná” – jelentette ki Ungvári Tamás.
Ahogy azt korábban megírtuk, értesüléseink szerint az eredeti tervek szerint kilenc épületet magába foglaló múzeumi negyed projektlistájának harmadát törölték. Az Építészeti Múzeum éppúgy indexre került, mint a Magyar Fotográfiai Múzeum. Tényként kezelendő, hogy Moholy-Nagy, Capa, Kertész és Munkácsi ellenére nem vagyunk fotóművészeti világelsők, az érdeklődés pedig elsősorban külföldön jellemzi a magyar fotót, itthon néhány ezer látogatóval vegetál a kecskeméti fotóművészeti múzeum. Az építészeti múzeum, amelynek tervét még kormányközeli építészek is kétkedve fogadták, biztosan nem hozta volna vissza a befektetett energiát és anyagi forrásokat. Elvégre képtelenség is lenne építészeti múzeumot létrehozni, néhány leletnél pedig sokkalta érdekesebbek a valós épületek. „Amennyiben valóban módosult a program, az bizonyára megfontolt döntés eredménye, ami egy talán mégis létező közös gondolkodás jelenlétéről tanúskodik - ennek pedig mindenki örülhet” – fűzte hozzá Balázs Mihály Kossuth-díjas építész.
Kérdésessé vált a Néprajzi Múzeum új épületének megvalósítása is, a Felvonulási térre tervezett épületről a tendergyőztessel július elejére ígérték a szerződés aláírását, ám ez azóta is várat magára. Most úgy néz ki, új eljárásra lesz szükség. Az Új Nemzeti Galéria sorsáról a hétfői kormányülésen is szó volt: akárcsak a Magyar Zene Háza esetében, e múzeum kapcsán is támogatta a kormány a szakmai zsűri álláspontját. A zuglói polgármester szerint ezzel csak az a gond, hogy a zsűrinek nincs egységes álláspontja. Karácsony Gergely lapunknak azt mondta, szerinte a kormány időhúzásra játszik és egyáltalán nem biztos, hogy meg is akarja valósítani a projektet. Az tény, hogy a galéria pályázata első körben érvénytelen volt, ezután a japán SANAA és a norvég Snöhetta tervezőirodák nyerték el az első díjat. Apró adalék, hogy a norvég pályamű rendkívül nagy arányban mutat hasonlóságot a szintén általuk tervezett új oslói operaházzal.
A hét eleji kormánydöntés kapcsán a Liget Budapest Projekt sajtóosztálya azt közölte, az Állatkert 25 milliárd forintot kap fejlesztésre, hamarosan megkezdik a korábbi közlekedési múzeum visszaépítését, felújítják a Fővárosi Nagycirkusz épületét.
