Liget-projekt
Humorizálni próbált lapunk kérdésére Lázár azzal, hogy a hétfői kormányülésen eldőlt-e a Liget sorsa. A miniszter szerint folyamatosan foglalkoznak a kérdéssel és folyamatosan döntéseket is hoznak az ügyben. Ugyanakkor azt a válaszát már nehezen lehetett követni, mikor a konkrét hétfői döntéseikről érdeklődtünk. Lázár szerint ugyanis az már biztos, hogy minden építményt és infrastruktúrát felújítanak a Ligetben, egyebek mellett ezért is szavaztak meg 25 milliárd forintot az állatkertnek. Felújítják és átépítik a közlekedési múzeumot, új helyre költöztetik a Fővárosi Nagycirkuszt, mélygarázst építenek, valamint formálódnak a múzeumi negyed tervei is. Az új Nemzeti Galéria és a Magyar Zene Háza esetében is támogatta a kormány a szakmai zsűri álláspontját, a Néprajzi Múzeum esetében azonban várhatóan új eljárásra lesz szükség. A Nyugati pályaudvar és a Liget, Podmaniczky út vonalában történő, zöld területtel való összekötésének tervét azonban újdonságként említette a kancelláriaminiszter, mondván: Orbán Viktor kérésére megvizsgálják az elmúlt 20 évben született elképzeléseket, pénz azonban nincs még erre a területre. Állítása szerint a zöld sávval elsősorban azokat akarják megnyugtatni, akik a liget zöldfelületéért aggódnak.
Állami földek
A kormány tárgyalt a magyar állam tulajdonában lévő termőföldek értékesítéséről is, Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter pedig megkezdheti az eladásokat. A kabinet ugyanakkor feltételeket szabott: 300-380 ezer hektárnyi földet adhatnak el, erdőt és természetvédelmi területet nem, ezekre nincs földalapú támogatás, míg szántót, legelőt és gyümölcsöst értékesíthetnek - kizárólag magyar állampolgárok számára. Csak olyanoknak, akik életvitelszerűen földművesek, és életvitelszerűen helyben laknak - közölte Lázár, aki szerint minden értékesítés nyilvános lesz, 3 hektár fölött árverésen lehet hozzájutni a földekhez. A befolyt összegeket, amely több százmilliárd forint lehet, működési kiadásra nem lehet majd fordítani. Az MFB pedig húszéves kedvezményes hitelt biztosít majd a vásárlóknak, az MNB növekedési hitelprogramjában szereplő 2,5 százalékánál nem nagyobb kamattal. Az értékesítést követően húszéves eladási tilalom és állami elővásárlási jog lesz kikötve.
Uniós pénzek
A 2014-2020-as EU-pályázatokat legkésőbb 2017 első felében ki kell írni - ismételte meg a miniszter a korábbi bejelentést. Még egyszer nem fordulhat elő az, hogy a fejlesztési ciklus utolsó heteiben is a pályázatok kiírásával bíbelődjenek - fogalmazott Lázár, aki azt is bejelentette, az ország ezekben a napokban hívja le a nyolcezredik milliárd forintot az előző költségvetési ciklus uniós keretéből. Mintegy hetven vidékfejlesztési pályázatot írnak ki a következő hetekben, október elején pedig "nagy tanácskozást" szerveznek az EU-pénzek felhasználásáról, elsősorban a transzparenciáról "a nagy zsírosbödön" körül - jelentette be Lázár.
Devizaautósok
Lázár beszélt arról is, hogy döntöttek a deviza alapú autóhitelesek és személyi kölcsönösök megsegítéséről. A miniszter szerint Varga Mihály, Matolcsy György és Trócsányi László munkájának köszönhetően "meghátráltak a bankárok", az igazságügyi miniszter pedig már dolgozik azon, hogy miként lehet mindezt jogszabályba ültetni.
NAV, Tállai András
Még semmi sem dőlt el a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) átalakításával kapcsolatban, így azt sem tudni, lesz-e végül önálló adóügyi minisztérium, és azt, vagy az adóhatóságot Tállai András vezetheti-e. A miniszterelnök szeptember 20-ára várja Varga Mihály nemzetbiztonsági miniszter ezzel kapcsolatos javaslatait.
Rogán-ügy
Egyelőre nem derült ki, milyen munkamegosztás lesz Lázár és Rogán Antal között. A jelenlegi Fidesz-frakcióvezetőt ugyanis Orbán Viktor kabinetfőnökévé kívánja előléptetni, s sajtóértesülések szerint ez csípi is a kancelláriaminiszter szemét. Lázár ezzel szemben tegnap közölte: nem foglalkozik a kérdéssel, s nem kíván kommentálni egyetlen személyét érintő legendát sem.
MTI Fotó: Kovács Attila
Tragédia Pandorfnál
Az osztrák rendőrség Pandorf területén, az A4-es autópályán elhagyott hűtőkocsit talált tegnap délelőtt. Lázár János arról számolt be, sofőr nem volt az autóban, a raktérben a rendőrök "minimálisan" 20 holttestet találtak. A kancelláriaminiszter szerint magyar rendszámú autóról van szó, amelyet egy román állampolgár váltott ki Kecskeméten. Lázár azt mondta, valószínűleg egy embercsempész-hálózat próbált nyugat felé eljutni. Amikor megtalálták a járművet, abból már a holttestek bomlásakor keletkező folyadék szivárgott. A rendőrség válságstábot állított fel, és az osztrák hatóságok a magyar biztonsági erőkkel együttműködésben nagy erőkkel keresik a jármű sofőrjét. A hatóságok tegnap még lapzártánkkor sem tudták megmondani a halottak pontos számát, a Kronenzeitung című osztrák lap szerint ugyanakkor ez akár az ötvenet is elérheti. Lázár a kormány nevében részvétet is nyilvánított az elhunytak hozzátartozóinak. Az ügyben megszólalt a Nyugat-Balkán konferencia miatt Bécsben tartózkodó Angela Merkel is. A német kancellár azt mondta: "valamennyiünket megrázott a hír. A történtek arra intenek bennünket, hogy a bevándorlás ügyét mielőbb rendeznünk kell és megoldást kell találnunk, mégpedig a szolidaritás európai szellemében".
Biztos menedék
Angela Merkel tegnap Bécsben egyeztetett a nyugat-balkáni országok vezetőivel, képviselőivel a menekültválságról. A német kancellár mellett Maros Sefcovic energiaügyi biztos, valamint az olasz, szerb, szlovén, horvát és albán miniszterelnök is részt vett a csúcstalálkozón. Havasi Bertalantól, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetőjétől ugyanakkor a hvg.hu megtudta, Orbán Viktor részvétele "nem merült fel", ugyanis Magyarország "nem képezi a balkáni térség részét". "A magyar kormány a migránsáradat ügyében egy másik, átfogóbb csúcstalálkozó megszervezésén dolgozik". Ezzel szemben Lázár a kormányinfón azt közölte: Magyarország is képviselteti magát a találkozón, csak nem kormányfői szinten.
Amíg nem kapunk európai választ erre a válságra, addig senkinek ne legyen az az illúziója, hogy megoldódik - jelentette ki Bécsben a macedón külügyminiszter, Nikola Popovszki Bécsben, ahol a házigazda osztrák kancellár mellett megjelent Angela Merke, a két ország külügyminisztere, valamint az EU külügyi főképviselője, Federica Mogherini is. Az alaphangot megadta az osztrák külügyminiszter, Sebastian Kurz, aki az ORF-nek adott interjúban közölte, országa fontolóra veszi a migrációellenes intézkedések szigorítását, beleértve a szorosabb határellenőrzést, ha az EU nem tud egységes választ adni a problémára. Aztán az osztrák külügyminiszter a konferencián ismertette egy megoldási terv elemeit is: eszerint az érintett térségben "biztos menedékeket" kellene létrehozni, amelyeket ENSZ-mandátum alatt felálló erők ellenőriznének. Ezekben lefolytathatnák az EU-ban menedékjogot kérőkre vonatkozó eljárásokat - idézte az ABC -, és a jogosultaknak biztosítanák az utat Európába. Az uniós döntéshozók elé terjesztendő osztrák tervezet szerint mind a 28 EU-tagra ki kell osztani a menekültkvótákat: ezt korábban több tagország, köztük Magyarország se fogadta el. A bővítésért felelős uniós biztos, Johannes Hahn most viszont újságírók előtt azt mondta: afelé tartunk, hogy legyen kvótamegállapodás, és a jelenlegi fejlemények fényében minden tagállam kész ezt elfogadni.