Stílusosan tizenkét év után a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elkészült a helyesírási szabályzat tizenkettedik kiadásával, amelyet szeptember 3-án mutatnak be az MTA dísztermében. Az új nyelvtani regulákról sokáig szinte semmit nem lehetett tudni, tavaly februárban néhány kiszivárgott részletből, majd később egy, a fontosabb változásokat összegző tanulmányból ismerhettük meg, a jövőben mit és hogyan kell, illetve lehet majd írni. Merthogy az új szabályzat valamivel megengedőbb lesz, több szó írásmódja alkalmazkodik majd a köznyelvhez, egyes esetekben több különböző írásmód is elfogadható lesz.
A helyesírási szabályzat előző kiadása 1984-ben jelent meg, az MTA kutatói ezért is látták elérkezettnek az időt még 2003-ban egy kis frissítésre. Azt már korábban is hangoztatták, hogy egyszerűbb szabályokat szeretnének alkotni, ugyanakkor a lehető legkevesebb változást szeretnék bevezetni. A szerzők a szabályzat előszavában meg is jegyzik: "az évtizedes folyamat azzal a tanulsággal zárult, hogy a helyesírás állandóssága (…) napjainkban sokkal fontosabb érdekké vált, mint bármikor ezelőtt. Írásrendszerünk nagyobb mérvű átalakítása ezért nem látszott észszerűnek" - idézi a HVG.
Bár a hivatalos bemutatóra várni kell még egy hetet, az új, 612 oldalas kézikönyv már kapható a könyvesboltokban, az Akadémia Kiadó honlapján rendelve az akciós áron. A kötetben felsorolják az előző és a mostani kiadás közötti különbségeket is. Ha valaki befizet egy példányra, két évre ingyenes hozzáférést kap a szabályzat digitális verziójához is. Hogy ha valaki csak az internetes példányt szeretné beszerezni, még nem tudni, mennyit kell majd fizetnie érte. A korábbi kiadás ingyenesen is elérhető, kérdés, vajon az új mikor lesz az. Az MTA sajtóosztályának tájékoztatása szerint ebben a kérdésben még mindig zajlanak az egyeztetések.
Jövő év szeptemberéig egyébként még a régebbi kiadás is érvényben marad, vagyis egy évünk lesz rá, hogy újból megtanuljunk helyesen írni - néhány esetben viszont éppen abban segítenek az új szabályok, hogy amit eddig helytelenül írtunk, az most helyes legyen.
Néhány fontosabb változás
Az egyik lényegi változás, amely talán a legtöbb embert érinti, hogy egyes szavak írásmódja a köznyelvi használathoz, a kiejtéshez igazodik: így lett az immúnis helyett immunis, a burából búra. Az egybe- és különírásnál is változtak a szabályok, mostantól minden összetett szót (akár többszörösen összetett, hat szótagnál hosszabb szavakat is) egybe lehet írni, nem kell kötőjelet használni. Ellenben a kötőjelek megjelennek máshol: annak érdekében, hogy felismerhető legyen az eredeti alak, például azt, hogy "Mariannal" mostantól majd úgy kell írni: "Mariann-nal". Néhány szót azért kell majd az eredeti szabályzattól eltérően írni, mert azt a szaknyelv máshogy írja: a paraolimpiából például paralimpia, első fokú ítéletből elsőfokú ítélet lett.
A dátumok írása is egyszerűsödik, eddig úgy kellett írni: "1-ji". Mostantól viszont az 1. vagy 1-je, az 1-én vagy 1-jén, az 1-ig vagy 1-jéig, az 1-i, 1-ji vagy 1-jei is elfogadható. Az óra-percet is lehet majd kettősponttal (12:55) írni az eddigi, pontos (12.55) alak helyett. Mostantól az sem vét hibát, aki a különböző intézmények, sörözők, mozik nevének minden tagjának kezdőbetűjét nagybetűvel írja (például Toldi mozi mellett/helyett már a Toldi Mozi írásmód is elfogadható). Az új szabályzat szerint a köznevek továbbra sem kezdhetők nagybetűvel, kivételt képeznek a hivatalos iratok (például: Alperes, Vevő, Szerző, stb.).
Ami eddig csodaszép volt, az mostantól csoda szép, mivel a nyomatékosító szavakat már egységesen külön kell írni. A képzőszerű utótagok (-fajta, -féle, -szerű) írása is megváltozott, a szabályzat ezeket már összetétel utótagjának tekinti; így lesz például az ésszerűből ezentúl észszerű. A helyesírással kapcsolatban az egyik legnagyobb „idegenkedést” talán a jövevényszavak átírása jelenti. Az egyes idegen eredetű szavak meghonosodását jelzi, hogy mostantól az e-mail mellett az ímél, a hacker mellett a hekker írásmód is elfogadható.
Mi szükség volt minderre?
"A bizottság célja az volt, hogy nagyobb változások nélkül, jobban érthető, könnyebben használható, bizonyos mértékig rugalmasabb szabályzatot és modernebb szótárt adjon az olvasók kezébe. Reméljük, törekvésünk sikerült" - olvasható a helyesírási szabályok változásáról szóló tanulmány zárszavában. Arató László szerint az új szabályzat a korábbi, 1984-es kiadáshoz képes nem sok újítást hozott. A Magyartanárok Egyesületének elnöke lapunknak elmondta: bár az MTA-nak van egy olyan szokása vagy szabálya, mely szerint harminc évenként új helyesírási kézikönyvet kell kiadni, az új kiadványt ebben a formájában ezen kívül szinte semmi nem indokolja.
"Pedig nagy szükség lenne érdemi változtatásokra, például a jelenlegi és az új szabályzat is szinte mindenhol leíró nyelvtani fogalmakkal magyaráz, ami sokak számára nem teszi lehetővé a használatát. Továbbra sem sikerült összehozni, hogy a helyesírás szabályozása többrétegű legyen: külön szakmai, iskolai és általános szabályozásra lenne szükség" - véli Arató, hangsúlyozva: az új kiadványban csak apró módosítások történtek olyan területeken, például az egybeírás-különírás-kötőjelhasználat, illetve a tulajdonnevek, földrajzi és intézménynevek területén, ahol "átláthatatlan dzsungel van". Bár a szerzők a rugalmasságra törekedtek, Arató szerint e tekintetben nem jártak túl nagy sikerrel, az új kötetben még mindig túl sok részletszabály van. "Összességében elégedetlenek vagyunk a változtatások mértékével, sokkal radikálisabb átalakításokra lenne szükség. A hegyek vajúdtak, végül egeret szültek. Finomításokra az utánnyomásokban is van lehetőség, egy teljesen új kiadásban ennél sokkal több kellett volna".
A szakember azt is sérelmezte, hogy az új szabályozás kidolgozásában teljes mértékben elmaradt a társadalmi vita, szerinte a helyesírás nemcsak "a tudósok illetékességi területe". Arató úgy véli, az egy év türelmi időnek sincs túl sok értelme. "A társadalomban az átállás ennél jóval fokozatosabb és lassabb. Az iskolai tankönyveket sem fogják helyesírási szempontból mind újranyomni. A fokozatosság ebben kellene, hogy érvényesüljön".
