"Nem kapkodni, és mindenféle kormányzati kommunikációs trükkökkel kellene kezelni a menekültügyet, kiváltképp, ha a kormány azt mondja, hogy fél éve tisztában van a helyzettel. Egyfelől cselekedni kell, másfelől ha már annyit beszél Orbán Viktor a nemzetről, összefogásról, akkor illene tájékoztatnia a parlamenti pártokat és a nemzetbiztonsági bizottságot" - nyilatkozta lapunknak Molnár Zsolt.
A testület MSZP-s elnökének eme óhaja már jövő kedden teljesülhet, hiszen a Fidesz bejelentette: szeptember 1-jére összehívták a nemzetbiztonsági és a honvédelmi bizottság együttes ülését, amelyen országgyűlési határozati javaslatot terjesztenek majd elő, hogy lehetővé tegyék "a határvédelmi és a bevándorlással kapcsolatos stratégiák tekintetében" a honvédség bevetését. Németh Szilárd tegnap délután jelentette be: a Fidesz lehetővé tenné a honvédség bevetését határvédelmi és a bevándorlással kapcsolatos feladatokra. A nemzetbiztonsági bizottság fideszes alelnöke szerint, miután délelőtt, a röszkei menekülttáborban dulakodás tört ki, s a rendőrség tömegoszlatáshoz való eszközöket vetett be, a Magyarországra illegálisan érkező "népvándorlók" egyre agresszívabbak. Erről akarnak tárgyalni jövő kedden az összevont bizottsági ülésen, ahová meghívják a kabinet képviselőit is, Lázár Jánost, a Miniszterelnökség vezetőjét és Hende Csaba honvédelmi minisztert. Németh jelezte: mivel kétharmados felhatalmazásra van szükség a határozati javaslat parlamenti elfogadásához, így azt a Fidesz-KDNP-frakción kívül másoknak is támogatniuk kell. Jövő héten kiderül, hogy kik azok a parlamenti képviselők, akik a Magyarországra illegálisan érkezőket támogatják a magyar emberekkel szemben - fogalmazott.
Molnár Zsolt meg is erősítette lapunknak, hogy lesz bizottsági ülés, bár a Fidesz a határozati javaslat előterjesztésére vonatkozó szándékát neki, a bizottság elnökének nem jelezte, csak hogy tájékozódni szeretnének a határzárról és a menekültügy fejleményeiről. Ugyanakkor a szocialista politikus kifejezetten üdvözölte, hogy a Fidesz a nyilvánosság előtt kíván tárgyalni, hiszen így a közvélemény is képet kaphat végre arról, hogy a valóban egyre súlyosbodó menekülthelyzetben, miért nem cselekedett a kormány időben, miért nem vettek föl embereket a bevándorlási hivatalhoz, miért nem erősítették meg a befogadóállomásokat, s a határszakaszok ellenőrzését már tavasszal, miért nem szervezték meg a migránsok országon való átutazását, hogy ne alakuljanak ki kaotikus állapotok a fővárosban. "Orbán Viktor már az év eleji párizsi terrortámadást követően bevándorlásellenes nyilatkozatokat tett, magyarán a kormányfőnek információi voltak arról, hogy fokozódni fog a menekülthelyzet, mégsem készítette föl ennek kezelésére az országot, mintha csak szándékosan káoszt szeretett volna előidézni" - fogalmazott Molnár, aki az újabb törvénymódosítások, a propaganda és az időhúzás helyett azt fogja javasolni jövő kedden, hogy a kabinet képviselői intézkedjenek arról, hogy az állam végre lássa el feladatát, a megfelelő biztonsági körülmények között fogadja és kezelje a menekültáradatot, valamint haladéktalanul tárgyaljon az Európai Unióval a globálisan is fokozó helyzet össztagállami megoldásáról.
A kabinet erre azonban kevéssé látszik hajlamosnak, ehelyett a katonaság bevetéséhez kívánja módosítani az alaptörvényt és a honvédelmi törvényt, emellett - az utóbbi napok járványveszélyt és agressziót kiáltó nyilatkozatai alapján, valamint sajtóértesülések szerint - a menekülők mozgásának korlátozását és esetleges letartóztatásukat és bebörtönzésüket készíti elő. Nem úgy az EU, amelynek vezetői humanitárius intézkedéseket és egységes, európai fellépést követelnek. Csakúgy, mint Ban Ki Mun, az ENSZ-főtitkár ugyanis arra kérte tegnap Párizsban "az országokat Európában és másutt, hogy tanúsítsanak együttérzést és sokkal többet tegyenek a (migrációs) válság megoldása érdekében". Laurent Fabius francia külügyminiszterrel folytatott megbeszélését követően tartott sajtótájékoztatóján Ban Ki Mun úgy vélte, hogy "a migránsok ezrei veszélyes útnak indulnak, nem szabadna, hogy újabb akadályokba ütközzenek, amikor megérkeznek". Jelenleg sokkal több ember van úton, mint a második világháború óta bármikor. Szíriában és máshol milliók menekülnek az erőszak és az üldöztetés elől. Mások a szegénységet próbálják elkerülni és a méltó élethez keresik a lehetőségeket - hangsúlyozta az ENSZ-főtitkár. Hozzátette: üdvözli azokat az országokat, amelyek szolidaritást mutatnak és arra kér másokat Európában és másutt, hogy "tanúsítsanak együttérzést és tegyenek sokkal többet ennek a válságnak a megoldása érdekében". Ban Ki Mun szerint a migránsokkal szembeni fellépéskor "életeket kell menteni, harcolni kell az emberkereskedelem és a diszkrimináció ellen, jogi megoldással kell szolgálni és meg kell vizsgálni a problémák valós okait, valamint védeni kell az emberi jogokat".
Egyébként a szolidaritás kultúrájából mutat ismét példát Ferenc pápa is, a Vatikán ugyanis 68 ezer eurót oszt szét a menekültek között a hívek adományainak köszönhetően. A gyűjtést Ferenc pápa és a Cor Unum Pápai Tanács kezdeményezte, az összeget - a Vatikáni Rádió közlése szerint - jordániai menekültek, elsősorban gyermekes családok kapják meg.
Nem lepte meg a magyar határkerítés építése az osztrák külügyminisztert, ugyanis úgy gondolja: ha az Európai Unió nem ad egységes választ a menekültkérdésre, akkor az államok arra kényszerülnek, hogy egyedi intézkedéseket vezessenek be. Sebastian Kurz az osztrák APA hírügynökségnek adott interjújában elmondta: elképzelhetőnek tartja, hogy a kerítés megnehezíti majd a menekülők útját, különösen az embercsempészek tevékenységét. Az osztrák külügyminiszter európai szintű megoldást sürgetett, reményei szerint ugyanis a ma Bécsben kezdődő nyugat-balkáni konferencia ráirányítja majd Brüsszel figyelmét arra, hogy nemcsak a földközi-tengeri, hanem a nyugat-balkáni útvonal is létezik. Mivel számos ország nem érintett a menekültkérdésben, alig érzik a jelenlegi probléma súlyát - mondta a miniszter, aki szerint elsősorban arra kell felhívni a figyelmet, hogy ezzel a nagy feladattal egyetlen ország sem tud egyedül megbirkózni.
Példát mutatnak a németek
Németország a jelenleginél sokkal nagyobb menekülthullámokkal is megküzdött már, és az újabb menekültválsággal is meg tud birkózni - jelentette ki a német államfő Berlinben. Joachim Gauck egy menedékkérőket befogadó állomáson beszélt arról, hogy Németország elutasítja a szélsőjobboldali gyűlölködőket, a gyújtogatókat és az idegenellenes uszítókat. "Ti nem képviseltek minket, és nem fogjuk eltűrni, hogy törvényszegők lépjenek fel nyitott és segítőkész országunk nevében" - fogalmazott a szövetségi elnök. Gauck méltatta a menedékkérők ellátását társadalmi munkában segítő emberek munkáját, szerinte ugyanis az önkéntesek "meg akarják mutatni, hogy van egy fényes Németország, amely túlragyogja a sötét Németországot", amelynek képe a menedékkérők szállásai elleni támadások és az idegenellenes megnyilvánulások nyomán bontakozik ki.
Hasonlóan nyilatkozott Norbert Lammert, a törvényhozás alsóházának (Bundestag) elnöke is, aki egy rádióinterjúban azt mondta: Németország be tud fogadni évente 800 ezer menedékkérőt. "Amennyiben közös humanitárius kötelezettségként fogjuk fel a feladatot, kétség sem fér hozzá, hogy közösen megbirkózunk vele" - fogalmazott a Bayern 2 bajor közszolgálati rádiónak.
Angela Merkel tegnap felkereste a szászországi Heidenauban működő menekültszállást, amelynél a múlt héten zavargások voltak. A kancellár első alkalommal járt menedékkérőket ellátó intézményben, a látogatással azt kívánta kifejezni, hogy elítéli az idegenellenességet és a rasszizmust. Merkel hétfőn ítélte el a történteket, hangsúlyozva, hogy visszataszító a szélsőjobboldaliak és neonácik gyűlölködése, és szégyenletes, ahogy polgárok, még gyerekes családok is nyíltan támogatják őket. Tegnap pedig a kancellár arról beszélt, Németországban nincs tolerancia mindazokkal szemben, akik megsértik az emberi méltóságot és nem segítenek a bajban.
Tarlós kipaterolja a menekülőket
A VII. kerületi Verseny utcában, a volt piac területén alakítják ki a migránsok átmeneti elhelyezésére, ellátására szolgáló új tranzitzónát - közölte Tarlós István az M1-en. Az új terület a Puskás Ferenc Stadionnal szemben található, közelében nincsenek lakóházak. A főpolgármester szerint azért nem a pályaudvaroktól távolabbi helyszínt választottak, mert abban bíznak, hátha mégis sikerül "távozásra serkenteni" a menedékkérőket. Tarlós azt is elmondta, hogy nem egyszerre zárják be a vasúti tranzitzónákat, a Nyugati pályaudvari marad a legtovább nyitva. A főpolgármester várakozásai szerint két héten belül lezajlik a költözés.
A főpolgármester a héten többször is arról beszélt, hogy értelmetlenné vált a pályaudvarokon tartani a menekültek átmeneti elhelyezésére, ellátására szolgáló tranzitzónákat, mivel bizonytalanná vált a továbbutazásuk Ausztria felé. Kedd délután azt mondta, három fővárosi - egy budai és két pesti - területet lát alkalmasnak a továbbutazásra váró menekültek elhelyezésére, tegnapra kiderült, az őszi idő közeledtével egyetlen, ráadásul vélhetően fedetlen területre zsúfolnák a migránsokat.
