Lázár János;államcsőd;

A kormányzati kommunikáció „veleje” a hamis állítások szakadatlan ismétlése és a hátrafelé mutogatás FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM

- Lázár kamu mesékkel leplezi a Fidesz hibáit

"Államcsőd közelében voltunk, ami Görögországgal történt, könnyen megtörténhetett volna velünk is" - változatlan hévvel így érvelt Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Magyar Hírlapban. A szocialisták számokkal is bizonyítják, hogy kormányuk 2010-ben nem egy gazdaságilag kezelhetetlen országot adott át utódjának. A kancelláriaminiszter "elmúltnyolcévezése" a jelenlegi hibák elfedését szolgálja.

A Fidesz retorikájából jó egy esztendeje hiányzott az a korábban sokszor emlegetett retorikai fogás, hogy Magyarországon a 2010 kezdődött görög gazdasági válsághoz, illetve az ennek nyomán kialakult államcsődhöz hasonló helyzet alakult ki, és az országot csak az mentette meg az összeomlástól, hogy az év tavaszán a Fidesz-KDNP pártszövetség, a választások nyomán átvette az ország irányítását az MSZP-től. Lázár János, úgyis mint a Fidesz alelnöke a Magyar Hírlapnak adott, terjedelmes interjújában ismét megfogalmazta ezt az értelmetlen vádat, holott maga is jól tudja, hogy valótlant állított. Az igazságról Népszava a legilletékesebbet, Katona Tamást kérdezte, aki 2010-ben, mint a szocialista kormány pénzügyminisztériumi államtitkára mind elektronikus formában, mind papíron átadta az aktuális számokat Nagy Rózának, aki akkor az új nemzetgazdasági tárca közigazgatási államtitkára volt.

Katona Tamás ismét megerősítette azt a közismert tényt, hogy stabil gazdaságú országban kezdett működni öt esztendeje a jobbközép kormány. A szakember ugyanakkor utalt arra, hogy rendszeresen torzítják a legfontosabb gazdasági adatokat és a jól kommunikálható számokat az Orbán-kormány tagjai. Elég csak arra gondolni - emlékeztetett az egykori államtitkár, hogy a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb, a 2015. június 30-i állapotot tükröző adatai szerint, ebben az időpontban a GDP arányos államadósság mértéke 79,6 százalékos volt. Ha figyelembe vesszük, hogy a második Orbán-kormány 3000 milliárd forintnyi vagyont (az éves GDP mintegy 10 százalékát) azon a címen vett el a magánnyugdíj-pénztáraktól, hogy azt majd az államadósság csökkentésére fogja fordítani, akkor most pontosan ott tartunk, mint a 2010. májusi kormányváltáskor. Ebből egyébként arra is lehet következtetni, hogy a magánpénztári vagyont legfeljebb csak kis részben fordították adósságcsökkentési célokra.

A nyugdíjak 2010-ben is rendben érkeztek, akárcsak előtte és utána is FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

A nyugdíjak 2010-ben is rendben érkeztek, akárcsak előtte és utána is FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

Katona Tamás szerint a valós számok eltorzítása másutt is fellelhető, példaként megemlítette, hogy Orbánék rendszeresen arra hivatkoznak, hogy 2010-ben csak kétmillió adófizető polgára volt Magyarországnak, szemben a jelenlegi kétmillióval. Az utóbbi számot nem csak a szakemberek cáfolják, de elég a KSH évkönyveit fellapozni, és mindjárt kiderül, hogy ez nem igaz! Az azonban tény, hogy a minimálbéreket a szocialista kormányok nem adóztatták meg, vagyis akiknek csak ilyen jövedelmük volt azok természetesen nem váltak adóalannyá.

"Csak a legbeszédesebb adatokat említsem: még annak a lehetősége is fennállt, hogy nem tudunk nyugdíjat fizetni" - közölte a már említett interjújában Lázár János. Katona Tamás ezt olyan abszurdnak tartotta, hogy még cáfolatra sem tartotta érdemesnek, ugyanis semmifajta nyugdíjfizetési gondja nem volt a Bajnai-kormánynak. Az viszont tény - emlékeztetett az egykori államtitkár, hogy a szocialista kormányok gazdasági fejlettségben a Visegrádi országokkal, legfeljebb a balti államokkal voltak versenyben, ezzel szemben a mostani kormánynak Bulgária, illetve Románia a vetélytársa.

Arra kérdésünkre, hogy több, mint fél évtized után Lázár János miért vette ismét elő a talonból a már ezerszer megcáfolt számokat, Katona Tamás úgy válaszolt, ezzel kívánják elfedni sorozatos kudarcaikat, a beruházások visszaesését, a bankok hitelezési nehézségeit. A kancelláriaminiszter is elismerte: "ma valóban rosszabbul élnek a bankok."

Az adatvédelmi hatóság vizsgálja a Magyar Nemzet kérésére azt, hogy hétfőn a Magyar Nemzeti Bank egy sajtóközleményben azzal próbált visszavágni egy róluk szóló újságcikkre, hogy az újságíró autóhitelét kezdték emlegetni – írja a hvg.hu.