Peter Cook szerint néhány nap alatt tudják átültetni a gyakorlatba a légicsapások megindításához szükséges intézkedéseket. Cook hozzátette, az amerikai kormány azt feltételezi, hogy a törökök eltökéltek abban: mihamarabb részt vehessenek a közös légiakciókban. Előző héten Ashton Carter amerikai védelmi miniszter türelmetlenségét fejezte ki Ankara hozzáállásával kapcsolatban, s nagyobb katonai hozzájárulást követelt a NATO-szövetségestől a dzsihadisták elleni harcban.
A „technikai megállapodás” megszületését török részről Mevlüt Cavusoglu külügyminiszter is megerősítette. Hozzátette, katonai illetékesek hozzák meg a döntést arról, mikor kezdődjenek meg az IS elleni közös bevetések. Az Egyesült Államok harci gépei már több manővert hajtottak végre az incirliki légibázisról az IS ellen azóta, hogy néhány hete Ankara lehetővé tette a bázis használatát az amerikaiak számára. A Törökországban betiltott Kurd Munkáspárt (PKK) szerint Ankara valójában nem is akarja támadni az IS-t
Törökország élesen bírálta azokat az országokat, ahonnan fegyveresek tucatjai utaztak Szíriába, hogy az IS oldalán harcoljanak. Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter azt közölte, ha Törökország őrizetbe vesz, majd visszatoloncol hazájába egy a szíriai harcmezőre készülő személyt, akkor az illető, miután visszatér hazájába, visszanyeri szabadságát – állította az ankarai diplomácia vezetője. A politikus visszautasította azokat az európai és amerikai vádakat, amelyek szerint országa nem tesz meg mindent az ellen, hogy külföldi terroristák áramoljanak Szíriába és Irakba. Cavusoglu azt állította, hogy hazája már 1900 külföldi IS-milicistát toloncolt vissza hazájába, 1500 embert pedig visszafordított valamelyik törökországi repülőtérről. Összesen 18 ezer személy szerepel azon a listán, akiket Ankara beutazási tilalommal sújt.
Bassár el-Aszad szíriai elnök az al-Manar libanoni televíziós csatornának adott interjúban azt közölte, megfontolná egy az Iszlám Állammal szembeni koalícióban való részvételt, ám úgy véli, hogy ez nem jöhet létre azokkal az országokkal, amelyek most ugyan azt állítják: a terrorizmus ellen harcolnak, de előzőleg „terrorista csoportokat támogattak” – fejtette ki. Aszad nyilvánvalóan Törökországra és Szaúd-Arábiára gondolt.
Irán továbbra is tárgyalásokat követel a Perzsa-öböl államai és Ankara részvételével az iraki és a szíriai válság megoldásáról, s az iszlamistákkal szembeni hatékonyabb fellépésről – jelentette be tegnapi sajtóértekezletén Marszieh Afham, a teheráni külügyminisztérium szóvivője. Husszein Amirabdullahian külügyminiszterhelyettes pedig annak a véleményének adott hangot, hogy a megbeszéléseket már szeptemberben meg kell kezdeni. Eddig a hat Perzsa-öbölbeli ország, Bahrein, Katar, Kuvait, Omán Szaúd-Arábia, valamint az Arab Emírségek, rendre elutasította a kezdeményezést.
A négy éve tartó szíriai polgárháborúban körülbelül negyedmillióan vesztették életüket. Szíriát, amelynek mintegy harmadát tartja ellenőrzése alatt az IS, a teljes megsemmisülés fenyegeti. Közben Irakban a kurd harcosok támadásba lendültek az Iszlám Állam ellen az ország északi részén, Kirkuk körzetében. A manőver során életét vesztette egy kurd parancsnok – közölte a Reuters hírügynökség. Az Egyesült Államok légiereje által támogatott kurd pesmerga harcosok a szárazföldön támadják az IS állásait néhány hónap óta.
