Gyorsított eljárásban dönt az Európai Bizottság arról a magyar kérésről, hogy Brüsszel nyújtson rendkívüli segítséget Magyarországnak a migrációs válság kezeléséhez - közölte kedden a testület illetékes szóvivője. Natasha Bertaud elmondta, hogy Magyarország a 2014 és 2020 közötti pénzügyi időszakban előreláthatólag több mint 85 millió eurót kaphat erre a célra, a 8 millió eurós sürgősségi segítséget viszont ezen a kereten felül kell érteni. "Magyarország könnyedén frontállammá válhat" - vélekedett Bertaud, kitérve arra, hogy Brüsszel egyelőre csak pénzügyi segítséget nyújt Magyarországnak, és a magyar hatóságok egyelőre nem kértek más segítséget, így hot spotok felállítását sem. Ezek létrehozásáról az uniós állam-, illetve kormányfők tanácskozása döntött. A létesítményekben uniós szakemberek dolgoznak, céljuk pedig annak gyors megállapítása, hogy az érkező emberek közül ki jogosult arra, hogy menekültstátust kaphasson és ki nem. Hot spotot a két frontországnak nevezett tagállamban, Olaszországban és Görögországban állítottak, illetve űllítanak fel. A magyar álláspont szerint Magyarország nem számít frontországnak, mert azok akik dél felől átlépik a határt, minden valószínűség szerint nem Magyarországon lépnek először az unió területére.
Aziz, az afgán tinédzser – aki korábban megmentette egy magyar férfi életét – fontos tagja lett a menekülteket segítő budapesti csoportnak - írja a Hír24. Jobbára akkor kapnak meleg ételt a Keleti-pályaudvaron várakozó menekültek, amikor egy közelben tevékenykedő önkéntes csapat visz nekik. És ők minden nap visznek, hétfőn például félezer embert etettek meg. Hozzájuk csatlakozott Aziz, aki már akkor segítette a munkájukat, amikor egy hajléktalan férfi, a csoport konyháján majdnem elvérzett. Ő volt az, aki tapasztalata alapján el tudta látni és a mentők kiérkezéséig életben tartotta. Aziz azóta menekültből önkéntes lett. A médiafelhajtást kicsit sokallja, ő csak végzi a dolgát: ételt visz szír, afgán, pakisztáni társainak.
A menekültáradat nem apad. Akár háromezer, többségében a polgárháború sújtotta Szíriából és a környező országokból menekülő is érkezhet naponta Macedóniába a következő hónapokban – mondta Melissa Fleming, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) szóvivője. A migránsok az iraki erőszak és a szíriai polgárháború, valamint a szíriai menekültek egyre romló törökországi, jordániai és libanoni életkörülményei miatt kelnek útra. Fleming arra szólította fel az Unió 28 tagállamát, hogy biztosítsák a menedékkérők igazságos elosztását. Mindeközben Bulgária harcjárműveket vezényelt Macedóniával közös határának négy átkelőhelyére, hogy megerősítse a határrendőrséget, Észtország pedig úgy döntött, kerítéssel zárja le orosz határát.
A menekültválság miatt kialakult helyzet nem méltó Európához, és elfogadhatatlan, hogy a válság terheit csupán három-négy ország viseli a 28 tagállam közül - jelentette ki a német kancellár egy duisburgi lakossági fórumon. Ez nem az az Unió, amelyet szeretnénk - idézte a kancellárt online kiadásában a Bild, amely szerint Merkel élesen bírálta, hogy a tagországok nem működnek együtt a válság kezelésében. A németországi helyzetről elmondta, a menedékkérőket télen is lakható szállásokon kell elhelyezni, ezért nem lehet tovább "normál üzemmódban" dolgozni. Merkel ma ellátogat a Szászország tartományi Heidenauban történt menekültellenes zavargások helyszínére.
Lengyelország nem egyezik bele a kötelező menekültelosztási kvótákba, nem mond le saját migrációs politikájáról – idézte a Rzeczpospolita lengyel napilap kedden Rafal Trzaskowski külügyminiszter-helyettest, aki a hétfőn Berlinben megtartott német-francia megbeszélésekre utalt. Angela Merkel és Francois Hollande francia elnök ismételten követelte egy egységes európai menekültügyi rendszer kidolgozását, és ezt az EU-n belüli határok szabad átjárhatóságát biztosító schengeni rendszer további fenntarthatóságával is összefüggésbe hozták. Trzaskowski az önkéntes alapú menekültbefogadás jelenlegi uniós gyakorlata mellett foglalt állást: Lengyelország a menekültválsággal foglalkozó júliusi brüsszeli EU-csúcstalálkozón önkéntesen kétezer közép-keleti és észak-afrikai menekült befogadását vállalta, így „szolidárisan és lehetőségeihez mérten” cselekedett.
Ami a magyarországi helyzetet illeti: tegnap sötétedés után érkezezett meg Röszkére a Szeged-Szabadka vasút nyomvonalán a szerbiai Magyarkanizsáról elindult több mint kétezer ember első csoportja, bár már nap közben több százan elérték a határt. Ma migránsok újabb nagyobb hulláma várható Szerbiából, ezért Orbán Viktor tegnap késő este összehívta a nemzetbiztonsági kabinet ülését.
A fizikai határzár mellett "jogi határzárra" is szükség van, az ezzel kapcsolatos törvényjavaslatot még a héten nyilvánosságra hozzák - mondta Répássy Róbert igazságügyi államtitkár az M1 kedd reggeli műsorában. Megjegyezte, szigorítani kell a Büntető törvénykönyv (Btk.) embercsempészettel kapcsolatos szabályait, de változtatni szükséges a menekültügyi eljárás rendjén is. Az előbbieknek elrettentőnek kell lenniük, hogy mind az embercsempészek, mind az illegális határátlépők kedvét elvegyék e cselekmények elkövetésétől, utóbbi esetében pedig arról van szó, hogy ilyen mennyiségű kérelem elbírálása gyorsabb és hatékonyabb eljárással történjék. Itt figyelemmel kell lenni arra, hogy mindig van bírósági jogorvoslatnak lehetősége, de akár a bírósági eljárás gyorsítására is lehet számítani - jelentette ki az államtitkár.
Valószínűleg csütörtökön jelölik ki azt a két helyszínt a fővárosban, ahová áthelyezik a budapesti pályaudvarokon kialakított tranzitzónákat – mondta a főpolgármester az M1-nek kedd este, mivel az osztrákok már nemigen engedik be a migránsokat, ezért nem logikus tovább fenntartani a zónákat.
Budapest főpolgármestere szerint ha így folytatódik tovább, nem valószínű, hogy a pályaudvarokon, a főváros szívében maradnak az illegális bevándorlók számára kialakított tranzitzónák. Tarlós István a TV2 Mokka című műsorában kedd reggel arról beszélt: azért a pályaudvarokon alakították ki ezeket az övezeteket, mert a jogszabály úgy szólt, "üljenek fel a vonatra és menjenek tovább", de mivel ennek lehetőségei beszűkültek, "nem sok értelme van annak, hogy a pályaudvarok környékén biztosítsunk egy ilyen fakultatív szolgáltatást". Mint mondta, a tranzitzónákat a humanitárius segítség mellett azért is jelölték ki, hogy "ne szóródjanak szanaszét a városban" az emberek, akiket következetesen migránsokként említett, mondván, legtöbbjük esetében nem bizonyított, hogy háború elől menekültek, jelentős hányaduk pedig - iratok hiányában - be sem azonosítható. Ezeket az embereket nem lehet tovább ellenőrizetlenül beengedni - jelentette ki Tarlós. Valóban túlterheltek a tranzitzónák és tarthatatlanok az állapotok - reagált a helyszíni civil önkénteseket képviselő Migration Aid munkatársa a Klubrádiónak Tarlós kijelentésére. Zsohár Zsuzsanna szerint a helyzet kezelése meghaladja a bevándorlási hivatal és a főváros erejét is. A jelenlegi rendszer inkább az embercsempészeknek kedvez. Azt ugyanakkor megérti, ha fővárosi szinten nem lehet kezelni a problémát, ugyanakkor ez a bizonyíték arra, hogy országos megoldást kellene találni - vélekedett.
Köztévében nincs menekült gyerek
A magyar közszolgálati televízió menekültekről szóló anyagaiban nem szerepelhetnek gyerekek, és erről bizonyíték is van az MTV szerkesztőségi rendszerében, ahová az egyik szerkesztő egy hónappal ezelőtt beírta, hogy NE LEGYEN GYEREK A DEMON!!! - írja a 444.hu, mellékelve a bizonyítékot. Azt egyelőre nem tudni, hogy a személyiségi jogok feltétlen tisztelete vagy egyéb emberiességi megfontolások alapján született az utasítás. Az MTVA válaszban azt írja: "tudósításainkban szerepelnek kiskorúak is, mint ahogy azt a 2015. 08. 25-én megjelent déli híradónkban is láthatták. Mindezek mellett lényegesnek tartjuk megjegyezni, hogy a közszolgálati média kiemelten fontosnak tartja a kiskorúak védelmére vonatkozó szabályokat. A fent leírtak alapján és a szerkesztői szabadság gyakorlásának lehetőségével élve az adott szerkesztő kérheti, hogy ne szerepeljen kiskorú személy a képi anyagokban".
Az idén eddig 95 ezer, Itáliába tartó illegális bevándorlót mentettek ki a tengerből a líbiai partok közelében a Triton uniós mentőművelet keretében - közölte kedden a Frontex, az uniós határvédelmi támogató ügynökség. A tájékoztatás szerint csak az elmúlt héten 3400 embert mentettek ki, legtöbbjüket pénteken és szombaton, 27 különböző mentőakció keretében. A legtöbb menekült Afrika szubszaharai övezetéből érkezett. Az őket szállító vízi járművek az esetek zömében nem sokkal azután, hogy elhagyták a líbiai partokat, vészjelzést adtak le az olasz parti őrségnek. A mentésben kiemelkedő szerepet játszott a Siem Pilot nevű norvég hajó, amely 963 menekültet, köztük 71 gyermeket vett a fedélzetére. 2015-ben mostanáig már 2373 migráns vesztette életét a Földközi-tengeren. 2014 hasonló időszakában 2081-en. Az elmúlt 365 napban a Nemzetközi Migrációs Szervezet adatai szerint összesen 3573-an haltak meg azok közül, akik Olaszországba, Görögországba vagy Spanyolországba akartak a tengeren eljutni, átlagban naponta tíz migráns halt meg.
