Ha valaki csillapíthatatlan vágyat érez aziránt, hogy Görögországban vásároljon szigetet, most tegye – vélik szakértők. Az árak ugyanis annyira leestek, hogy megéri befektetni. Külön honlap sorolja fel az eladó szigeteket. Bár akad olyan, amelynél nem tüntetnek fel árat, s megegyezés alapján lehet hozzájutni, léteznek meghatározott árú földterületek is. Ha például a 34 holdas, Korinthosz régiójában található Lihnari-félszigetre fáj a fogunk, elég letenni az asztalra 3 millió eurót. Megéri – hirdeti az oldal -, mert van itt vízvezeték, utak, s a látványt 650 olajfa teszi széppé. A területen luxushotelek is megtalálhatóak.
Ennél azért jóval drágább az Omfori-sziget. A 450 hektárnyi terület ára 50 millió euró. Állítólag a Ión-tenger egyik legszebb szigetéről van szó, valóságos földi paradicsom. Lehetőség bőven van a fejlesztésre, mivel a terület lakatlan. Egy épület azért díszeleg rajta, s építkezni is lehet, a sziget 20 százalékát boríthatják épületek.
Egyre több az ezekhez hasonló hirdetés. Görögország szigetvilága rendkívül gazdag. Összesen körülbelül 6000 szigettel rendelkezik, közülük azonban 3800 aprócska méretű. Kréta a legnagyobb kiterjedésű, amelyet Évia, majd Leszbosz és Rodosz követ. A többi Rodosz legfeljebb kétharmadának felel meg, vagy annál is kisebbek. Sok lakatlan sziget is Görögországhoz tartozik.
A görög büszke nép, a szigeteken élők között olyanok is akadtak, akik egyenesen úgy vélték, hogy a hitelválság valódi oka az: így akarják a külföldiek áron alul megszerezni a szigetvilág apraját-nagyját. Az alacsonyabban iskolázottak, illetve halászok között, akik a vadregényes táj lakói, nagy számban vallják ezt az összeesküvés elméletet. Ha valamely szigeten járunk, az ott élők hozzáteszik: nem adják a szigeteket.
Sokáig ez fel sem merült. A szigetek családok tulajdonában voltak, egyik generáció örökölte a másik után. A helyzet azonban megváltozott a súlyos gazdasági válsággal, s sokan azok eladásából próbáltak tőkére szert tenni 2013-tól. A szupergazdagok körében pedig „trendivé” vált szigetet vásárolni.
Természetesen nemcsak nyugati, hanem keleti befektetők érdeklődését is felkeltette a görög szigetvilág. Elsők között vásárolt magának egy szigetecskét Jekatyerina Ribolovjova. Apja, Dmitrij Ribolovjov ismert orosz üzletember, befektető, a francia AS Monaco focicsapatának tulajdonosa. A Forbes magazin 2015-ös kiadásában a 156. helyre sorolta a világ legtehetősebb személyiségeinek rangsorában 8,5 milliárd dolláros vagyonával. Lányát, Jekatyerinát sosem fosztotta meg a földi javaktól: 2012-ben például potom 88 millió dollárért vásárolt neki egy New York-i apartmant.
Egy sziget pedig már igazán nem vágja földhöz a kedves papát. Igaz, az a cég, amely Szkorpiosz szigetet még 2013-ban Athina Onasszisztól és Aristoteles Onassistól megvásárolta, papíron a lány nevén van - 45 évvel korábban e szigeten házasodott össze a mágnás Jacqueline Kennedyvel. A sziget nem volt olcsó, 130 millió euróba került. Legalábbis állítólag. Új tulajdonosa, a Ribolovjova-lány ugyanis nem árult el részleteket.
Szkoriposz eladása után egyre többen érdeklődtek a szépséges szigetek iránt. Ribolovjova szomszédja állítólag a Sejk Hamad bin Kalida al-Tani, aki 1995-től 2013-ig volt Katar emírje. A hozzá köthető befektetési csoport, a Pima 2013-ban vásárolt meg egy Jón-tengeri lakatlan szigetet. A tranzakció 5,5 millió euróba került. Az emír persze nem árulta el, hogy tényleg ő-e a valódi tulajdonos.
Az ár tehát sokféle lehet. Néhány millió eurótól 100 millióig mindent megtalálhatunk. Ez nagyban függ az adott terület infrastruktúrájától. Van-e villany, folyóvíz, netalán jachtkikötő. Azon szigetek többsége, amelyeket mostanság eladásra kínálnak, az infrastruktúra tekintetében nagyon fejletlenek. Jórészt erdőség borítja őket. A vadregényes táj persze sokak számára nagyon vonzó lehet. Valóban nem akármilyen érzés lehet felébredni a hullámok zajára ráadásul úgy, hogy a közelben egy teremtett lélek sincs. A naplemente is varázslatos élményt nyújthat a tengervilág kellős közepén.
Júliusban a hitelezők megállapodtak Görögországgal egy újabb hitelprogramról. Alekszisz Ciprasz kormánya egyebek mellett a privatizáció felgyorsítására is ígéretet tett. Ez pedig felgyorsíthatja a szigetek eladásának folyamatát is. Mind több hír lát napvilágot újabb és újabb gyöngyszem eladásáról. Nemrégiben például hírügynökségek azt közölték, hogy a szigetvásárlók között felbukkant a világ harmadik legtehetősebb embere, Warren Buffett neve is, aki az Égei-tengerben választott magának egy új, nem éppen mindennapi otthont. A sziget Ajosz Tomasz névre hallgat. 14,5 millió eurós árról szólt a fáma. Nem sokkal később a multimilliárdos befektető környezete cáfolta a hírt.
Nem zörög a haraszt… Buffett ugyanis nem egyszer tett már olyan befektetéseket, amelyek mások számára nem tűntek vonzónak, aztán később mégis jókora bevételre tett szert a rossznak tűnő tranzakcióból. Márpedig most tényleg minden korábbinál olcsóbban lehet szigetet venni Görögországban.
A kormányzatnak óriási szüksége van a pénzre. Már megkapta ugyan a 86 milliárd euró összértékű hitelmegállapodásból az első részletet, amelyből 3,5 milliárdot rögvest át is utalt az Európai Központi Bank (EKB) számára, ugyanakkor a hitelfelvétel azt is jelenti, hogy jelentősen nő az adósságállomány is. Emiatt feszültség is keletezett a Nemzetközi Valutaalap (IMF), illetve az európai hitelezők között, mert a valutaalap szerint az adósságállomány már megközelíti majd a görög GDP-hez viszonyított adósság 200 százalékát. Ez pedig azt jelenti, hogy az ország képtelen lesz valaha is visszafizetni a hitelt.
Az IMF-nél azonban szabály, hogy ha az adósság mértéke már fenntarthatatlan, akkor a valutaalap kiszáll a mentőcsomagból. Az IMF egyelőre nem döntött véglegesen, októberben hozhat végső határozatot arról, hogy szerepet vállal-e a görögök megmentésében. Ez elsősorban attól függ, hogy az Alekszisz Ciprasz miniszterelnök kormánya késznek mutatkozik-e a reformok végrehajtására. Illetékesek nem győzik hangsúlyozni, hogy a hitelprogram véghez vitelét nem befolyásolja a szeptember 20-ra kiírt előrehozott választás.
A 86 milliárdos hitel önmagában tehát távolról sem orvosolja Athén minden gondját. További bevételekre van szüksége az államnak, s ebben a tekintetben a privatizáció jelenthet némi reménysugarat, de a magánosítás ötlete nem túl népszerű a lakosság körében. Sokan Görögország „gyarmatosításától” tartanak, aminek eklatáns példája lenne a szigetek magánkézbe adása. Nem mintha a költségvetést kisegítené a bajból néhány sziget eladása, de biztosabb lenne a fedezet a bérek és nyugdíjak folyósítására.
Jelenleg alig van olyan befektető, aki számára vonzó lenne a súlyos helyzetben lévő görög gazdaság. Az árak azonban már annyit csökkentek, hogy egyre többen szállhatnak be. Rodosz szigetén például a kevésbé impozáns területeken lévő ingatlanok ára az elmúlt években 60 százalékkal csökkent. Csökkent a nyaralók, hétvégi házak ára is, de már jóval kisebb, 15-20 százalékos mértékben – mondta el a Neue Zürcher Zeitungnak Jeorjiosz Pertasz, az Engel & Völkers ingatlanügynökség vezetője.
A különbség oka az, hogy a nyaralók 65 százaléka a szigeten olyan területeken fekszik, amely nem görög kézben van. A nyaralók azért is jobban megőrzik az értéküket, mert már nemigen lehet újat építeni belőlük. Viszonylag kevesen akarták eladni hétvégi házaikat is. Országszerte nagyon kevés ház épült az elmúlt években, hiszen az életszínvonal rohamos csökkenése miatt nem volt kereslet az új ingatlanokra. Rodoszon például 75 ingatlant kínálnak eladásra, miközben Európa más országában egy hasonló fekvésű területen ennek a kétszerese lenne normális.
Szakértők abban bíznak, hogy a görög ingatlanpiacon tapasztalható pangás elérte a mélypontot, s innen már csak felfelé vezet az út. A Földközi-tenger partján fekvő újszerű házak ára körülbelül 375-700 ezer euró között mozog, ennél sokkal olcsóbb már nem lehet. Ha Mallorca, Korzika, vagy Szardínia szigetén akarna venni valaki hasonló tengerparti házat, körülbelül a kétszeresét kellene fizetnie érte.
Görög lapok közlése szerint már a hitelmegállapodás megszületése óta érezhetően nőtt az érdeklődés a görög ingatlanok iránt, ami mindenképpen reményt keltő lehet az ország számára. Ebben az a 2014-es rendelkezés is szerepet játszhat, amellyel jelentősen megkönnyítették a külföldiek számára az ingatlan megvásárlását. Kevesebb a papírmunka, és a tranzakcióval járó járulékos költségek is alacsonyabbak.
