Három év alatt a Puskás Akadémia bemutatta a tökéletes hátraarcot, meghazudtolva valamennyi önmaga által korábban vallott elvet és értéket – írja bevezetőjében a futballsznob blog, amely alaposan utánaszámolt annak, mennyire is tekinthető a felcsúti stadion köré szervezett PFLA utánpótlásnevelő klubnak. A portál egészen döbbenetes adatokat közöl: amíg a 2013-14-es évadban - ez volt a csapat első idénye az NB I-ben - az első öt fordulóban 1800 játékperc jutott a saját nevelésű fiataloknak, addig ez a szám mostanra 630-ra csökkent.
Ráadásul ez az arány csak romlott a múlt hétvégi, hatodik játéknapon, hiszen a Vasas ellen 1-0-ra megnyert összecsapáson a kezdő csapat egyetlen játékosa, a 18 éves Sallai Roland nevelkedett Felcsúton, őt egy másik PFLA-növendék, Pintér Bence váltotta a 90. percben. A pályára lépő további tucatnyi játékos – köztük több horvát és szerb légiós – másutt sajátította el a sportág alapjait. Egy profi együttesnél már alig-alig számít, ki honnan jött, ám, ahogy arra a futballsznob rámutat, Felcsúton éppen az Akadémiára hivatkozva formáltak erkölcsi jogot a Puskás név használatára, valamint igényt sokmilliárd forintnyi - közvetve vagy közvetlenül érkező - állami támogatásra.
Ahogy azt a Népszava már megírta, a Puskás Akadémiának nem kell fizetnie a legendás támadó örököseinek, Orbán Viktor miniszterelnök – a PFLA alapítója - ugyanis évekkel ezelőtt ingyen szerezte meg a névhasználatot. „Öcsinek mindig az volt az álma, hogy létrehozzon egy futballiskolát, erről a miniszterelnök úrral is többször beszélt - fogalmazott korábban Puskás Ferencné, a leghíresebb magyar labdarúgó nemrég elhunyt felesége -, s amikor Orbán Viktor 2006 nyarán meglátogatott, hogy elmondja, mi készül Felcsúton, örömmel biztosítottam a támogatásunkról. Sokan dolgoznak az akadémia sikeréért, rengeteget áldoznak a gyerekekre, sőt a férjem emlékének ápolására is, természetes, hogy hozzájárultam a Puskás név használatához."
Annak idején aligha arról volt szó, hogy magasról tesznek a saját növendékeikre, csak az eredmény számít… Többen vannak, akik már évek óta nem értik, mi értelme milliárdokat ölni a felcsúti utánpótlásképzésbe, ha a korábban „kis Videotonként” emlegetett együttes alig támaszkodik az akadémiai képzésből kikerülő fiatalokra, az együttes gerincét más kluboktól elcsábított játékosok, valamint külföldiek alkotják. Egy hónapja Orbán Viktor a klub honlapjának adott interjúban egyértelműen kijelölte a csapásirányt.
„Az eddigi kedves, kisfiús mosolygással már nem lehet boldogulni – magyarázta az alapító. - Vagy átalakulunk, teljes értékű felnőtt csapattá válunk, ahol nem mentség, hogy mi csak egy akadémia vagyunk, ahol felvesszük a harcot a férfiak könyörtelen világával, vagy kipottyanunk, s akkor jobb, ha a kiesés helyett inkább visszalépnünk. Ezt a nehéz döntést kellett a klub vezetőinek meghozniuk.”
Két esztendeje, amikor a csapat „véletlenül” feljutott az élvonalba, még más volt az álláspont. „A mi célunk nem az NB I, a mi célunk nem is az NB II. A célunk, hogy játékosokat neveljünk – vélekedett akkoriban a miniszterelnök. - Ha úgy hozzák a körülmények, akkor az NB II-ben nevelünk a magyar labdarúgás számára Gyurcsó Ádámokat, ha úgy hozza, akkor az NB I-ben tesszük ezt. Erre kell összpontosítani. Ott kell helytállni, ahova a sportszerencse éppen állított bennünket. Ha az NB I-be, akkor ott, ha az NB II-be, akkor meg ott.”
Az eredmények mindenesetre egyre jobbak, mintegy igazolva az orbáni álmot, hogy erős futballcsapatot láthasson a háza „kertjéből”. Első NB I-es idényében a Puskás 31 pontot szerezve a 14. helyen zárt, tavaly a tízedik lett (35 pont), most pedig, az immár 12 csapatos ligában a hetedik. Megkérdezett forrásaink közül többen állították, Orbán addig nem nyugszik, amíg a Puskás Akadémia ki nem lép a nemzetközi porondra. Más kérdés, piaci viszonyok közepette még az is értelmezhetetlen lenne, hogy NB I-es csapattal rendelkezzen egy 1800 fős község.
