Az amerikai művész, Brendan Quine terve a szabadalmaztató cég szerint kivitelezhető, s egy előnye van a hagyományos rakétaindításokkal szemben: ilyen magasságból 30 százalékkal kevesebb üzemanyagot kellene felhasználni egy rakéta pályára állításához. Mivel a rakéták újraindítható rendszerben működnének, ez tovább csökkenthetné a költségeket.
A koncepcióval kapcsolatban a torony feltalálja, Brendan Quine elmondta: "Az űrhajósok 20 kilométer magasságba emelkednének az elektromos lifttel. A torony tetejéről az űrhajók egy fokozatban juthatnának el a világűrbe, majd a torony tetejére térnének vissza, hogy újratöltsenek és újraindulhassanak." A Thoth vezérigazgatója, Caroline Roberts szerint a tervnek az is létjogosultságot biztosít, hogy az űrutazási lehetőségek száma a jövőben növekedni fog, ha más vállalatok is foglalkozni kezdenek a ma használt rakéták utódjainak fejlesztésével.
Mint ahogyan ezt meg is teszik: a SpaceX is hasonló rendszerben működtetné ugyanis saját visszatérő rakétáit, a Falcon 9-eket. Hátrányt jelent számukra viszont, hogy a tengerre tervezett visszatéréseik eddig rendre kudarcba fulladtak. Roberts a próbálkozásokat mindenesetre elismeri, mivel szerinte ezek bátor demonstrációk voltak. S úgy gondolja, 20 kilométerrel a tengerszint fölött landolni nem sokkal bonyolultabb, mint leszállni egy utasszállítóval.
A Thoth egyébként más, egyelőre csak kezdeti fázisú űrprojekteken is dolgozik. Ilyen például a Mars-járójuk, melyre közösségi finanszírozással gyűjtöttek, vagy éppen az Extrasolar Spectroscopy of Planets nevű űreszköz, amivel oxigén és más gázok után kutatnának a Naprendszeren kívüli bolygók légkörében.
