A jelenleg tizennégy tagú Alkotmánybíróság, amely az alaptörvény szerint "tizenöt tagból álló testület", még júniusban döntött az úgynevezett öttagú tanácsainak összetételéről. Minden alkotmánybírót beosztottak egy öttagú tanácsba, így viszont megesett, hogy a matematika, egész univerzumunkban - kivéve persze az éttermi számlákat - érvényes szabályai szerint az egyik öttagú tanács négytagú lett. E tanácsnak Szívós Mária lett a tanácsvezetője, rajta kívül Pokol Bélát, Stumpf Istvánt és Varga Zs. András a tagjai.
Ők öten tehát négyen vannak - jelentsen ez akármit is. Ráadásul egyikük gyakorta akadályoztatva van alkotmánybírói teendői ellátásában, mivel Ab-tagsága mellett 2013 óta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PKKE) Jog- és Államtudományi Karának dékánja. Az Ab-tagság ugyan nem összeférhetetlen a tudományos és felsőoktatási tevékenységhez kapcsolódó tisztségekkel, de a dékáni megbízatással igen. Egy 2007-es Ab döntés szerint: a "dékáni, dékánhelyettesi, rektori, rektorhelyettesi megbízatás betöltése összeférhetetlen az alkotmánybírói tisztséggel.” Varga Zs. egy huszáros húzással megpróbált kibújni e szabály alól, mondván: a PPKE rektora mentesítette őt a dékáni tisztséghez kapcsolódó gazdálkodási és munkáltatói feladatok ellátása alól, továbbá nem részesül dékáni pótlékban, sőt, azt is bejelentette, hogy csak addig lesz dékán, amíg új dékánt meg nem választják.
Csodák csodájára a magyar alaptörvényesség őre elfogadta Varga Zs. érveit és nem állapított meg összeférhetetlenséget. Az Ab nem is döntött az ügyben, a tagok nem szavaztak, nem hoztak határozatot, egyszerűen tudomásul vették Varga Zs. - szóbeli - bejelentését arról, hogy nincs semmilyen összeférhetetlenség vele kapcsolatban. Nem talált kivetni valót a PKKE rektora sem a dékán alkotmánybírói megbízatásában, hiszen az egyetem szempontjából nincs semmilyen összeférhetetlenség a két tisztség között. De nem szólalt meg a katolikus egyház és magyar feje sem, pedig Varga Zs.-t a PKKE nagykancellárja nevezte ki dékánnak.
De miért is lett volna kifogásuk? Hiszen épp az Alkotmánybíróság tesz magas fokról az alaptörvényességre.
