Bérbe adná a Duna-Ipoly Nemzeti Park hazánk egyedülálló hévizes természeti örökségét, a Molnár János-barlangot: a tervek szerint egy búvárok számára kialakított sportcentrumot hoznának létre. Ezzel csupán egyetlen probléma van: a barlang - ahol Budapest legnagyobb karsztforrása található - nem alkalmas kalandturizmusra. Ahogyan arról lapunknak Adamkó Péter barlangkutató beszámolt, Európa leghíresebb hévizes barlangja fejlődés alatt áll, ami annak köszönhető, hogy azt eddig csak részben sikerült feltárni.
De van egy másik hátulütő is, amellyel a pályázat kiírói nem számoltak: a barlangi tóban olyan állatok - rákok, csigák - élnek, amelyek a világon egyedül hazánkban találhatók meg. A búvárok jelenléte jelentősen károsítaná az élővilágot. Mint ahogyan az általuk kilélegzett széndioxid is komoly pusztításokat végezne, leomlasztaná az agyagos falakat. A kutató kiemelte, a búvárcentrum létrehozásáról semmilyen hatástanulmány nem készült eddig, így elmondható, hogy a tervet kitalálók egyáltalán nincsenek tisztában azzal, hogy milyen természeti értéket akarnak bérbe adni, s azzal milyen rombolást végezhetnek.
A nemzeti park olyan pályázati rendszerben hasznosítaná a barlangot, ahol a tervezett természetvédelmi szabályok egy része csak a százezer forintért megvásárolható pályázati dokumentáció üzemeltetési szabályzatából ismerhető meg.
A DINP által megküldött, a hasznosítás természetvédelmi követelményeit rögzítő feltételeket két mondat foglalja össze: „A száraz és a víz alatti járatrendszer természetes állapotát a hasznosítás során meg kell őrizni, a falfelületeket és a barlangi képződményeket a szennyeződéstől és a rongálástól meg kell óvni, a közlekedéssel érintett területeket tisztán kell tartani. A barlanghasznosítási tevékenység kizárólag úgy folytatható, hogy az a barlang élővilágát nem károsíthatja”. De hogy ezt hogyan tudják majd ellenőrizni, az kérdéses – jelentette ki a képviselő.
A barlang üzemeltetéséért – az DINP pályázata szerint - minimálisan 100 ezer forint bérleti díjat várnak - áfa és a rezsi nélkül -, ami eszmei és gazdasági értelemben sem áll arányban az ingatlan és a természeti érték valós értékével - mondta lapunk megkeresésére Ungár Péter, az LMP második kerületi képviselője. Hozzátette, pártja közérdekű adatkérésére válaszolva az NPI elismerte, ,,a hasznosítási jog ellenértéke tekintetében nem rendelkeznek összehasonlításra alapul szolgáló számadatokkal, amiért 2018-ban lehetőséget biztosítanak a bérleti díj felülvizsgálatára”. Ungár szerint egy világörökségi várományos helyszínt egy budapesti albérlet áráért átadni nevetséges.