tüntetés;brókerbotrány;kártalanítás;Quaestor;Quaestor-károsultak;

A károsultak csalódtak a kormány ígéreteiben, és ennek az utcán is hangot adnak FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

- Pénzt gyűjtött a Quaestor

Sötétben tapogatóznak akik a Quaestor-botrány részleteit szeretnék feltárni. Már a csőd bejelentése előtt pénzt gyűjtött a brókercég, hogy feltételezhetően valakiket kifizessen. A károsultak megnyugodhatnak, a végelszámolás megindítása nem jelenti a cég automatikus megszűnését.

Újabb meglepő részletek tárulnak fel a Quaestor-botrányról. Többek között lapunkat is megkereste egy Quaestor-befektető, aki állítja, dokumentumokkal rendelkezik arról, hogy a brókercég a március 10-i bedőlését megelőzően sem tudott a készpénzért visszaváltani kötvényeket. Egy olvasónk március 5-én az másfél millió forint értékű kötvényt akart visszaváltani. A Quaestor irodájában akkor úgy nyilatkoztak, hogy "felsőbb utasításra" a teljes készpénz mennyiséget az Erste Bankba kell szállítaniuk. A pénzükre hiába váró kötvényesek igencsak meglepődtek, hogy március 9-én a Külügyminisztérium háttérintézménye kivette a maga 3,8 milliárd forintját. Úgy látják, megalapozott a gyanú, hogy az „egyszerű” kötvényeseknek ki nem fizetett készpénzt ők kapták meg.

Marad a sötétben tapogatózás a Quaestor-ügyben, nem tiszták a részletek, de az összkép sem. Orbán Viktor kormányfő korábban azt jelentette be, hogy ha elfogadják a Quaestor-törvényt, és visszamenőlegesen 30 millió forintra emelik a kártalanítás felső határát, akkor csak 73 embert nem tudnak teljes mértékben kártalanítani, a többieket viszont igen - írta blogjában Pápa Levente. Az Együtt alelnöke szerint ez elég megnyugtatónak tűnt akkor az elkeseredett károsultaknak.

Minden megtörtént pénzügyi tranzakcióról írásban vagy telefonon utasítást kell adnia az utaláshoz. A Quaestor esetében is így kellett történnie. Pápa Levente azért perli a külügyi tárcát, és a nemzeti kereskedőházat, hogy hozzák nyilvánosságra, hogy ki, mikor, milyen utasítást adott Quaestornak a pénz kifizetéséről, és erre volt-e felhatalmazása? A sajtóból úgy tudjuk: erre nem volt joga – mondta közgazdász.

Korábban lapunk arról számolt be, hogy a Cégközlönyben megjelent közlemény szerint a fiktív és valós kötvények kibocsátóját, a Quaestor Financial Hrurira Tanácsadó és Szolgáltató Kft.-t hivatalosan is végelszámolják. Ennek az a furcsasága, hogy a végelszámolás megindításáról a kft. tulajdonosainak kellett taggyűlésen egyhangúan dönteni, márpedig Tarsoly Csaba és felesége hónapok óta előzetes letartóztatásban van.

A brókercég károsultjai attól félnek, hogy, ha a Hrurira végelszámolással megszűnik, akkor nem lesz kit perelniük. A témában megszólalt Ruszin Zsolt az Magyar Könyvelők Országos Egyesülete alelnöke. A könyvvizsgáló lapunak azt mondta, hogy ilyen könnyen nem tud megszűnni a Hrurira. A végelszámolásnak a cégtörvény szerint feltétele az, hogy a NAV hozzájáruljon a végelszámolás végén a törléshez. Az adóhatóság pedig ezt nem tudja megtenni, ha például ennek a cégnek köztartozása van, a jelenlegi nyilvános adatok szerint a Hrurira végrehajtás alatt áll, ami a NAV honlapján megtekinthető.

A könyvvizsgáló álláspontja szerint a cégjogi aktusoknak nem akadálya az előzetes letartóztatás, ezért a Quaestor tulajdonosa cégjogilag nyilatkozhatott.

A kártalanításról is megkérdeztük Pápa Leventét, aki szerint ez szemenszedett hazugság, és a piacgazdaság elveivel szembemegy. Figyelmeztetett arra is, hogy a kötvény nem államilag védett banki termék, ezért annak kockázatát az államnak tudatosítani kellene, de nem tette, mert csak így tud megmenteni általa kedvesnek ítélt szereplőket, ami az ellenzéki politikus szerint helytelen. Az Együtt alelnöke ehhez hozzátette: ez a módszer alkotmányellenes, de nem is fogják betartani. A kezességvállalás - készfizető kezességvállalás, amit a törvénybe tudatosan beépítettek, egy elrejtett jogi trükk, amivel azt hazudták, hogy mindenki kárpótolva lesz. De már akkor tudták, hogy ez nem így lesz. Ami a befektetőkkel történik az nem az, amit a Parlament néhány héttel ezelőtt elfogadott, mert annak a végrehajtására a Befektetővédelmi Alap tőkéje nem elegendő - tette hozzá Pápa Levente.

Aki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közölt adatokat rendszeresen böngészi, - főként a gazdaság szereplői, a többi statisztikus, a kutatók, az oktatók vagy az újságírók - az utóbbi 3-4 évben azt tapasztalják, hogy az adatközlés módja megváltozott. Hamisításról talán nem beszélhetünk, elhallgatásról és a jelenlegi kormányzat igényeit kiszolgáló kommentárokról annál inkább. Lapunk három egykori KSH-elnököt kérdezett meg arról, hogy miképpen látják a jelenlegi helyzetet.