Martonfa csendes, nyugodt kisközség Pécs, és Pécsvárad között - így ismerik őket. Kétszázan lakják, a település önellátó, faluszövetkezetük munkád ad annak, akinek nincs. Megtermelik, amire szükségük van. Pályázaton nyertek 15 millió forintot, bővítenék a gazdálkodást, állatokat tartanának. Évek óta próbálják ehhez megszerezni a határban lévő állami földeket, de hiába.
Martonfa ma zajos, nyugtalan kisközség az ország közfigyelmének középpontjában - ha csak kicsit is. Sziklai Zoltán polgárőr szombaton hajnalban már készülődött, hogy induljon a szomszéd faluba, Hosszúheténybe, ahol "Mosolynapot", azaz "községközi" találkozót szerveztek - meséli. Előtte azonban belenézett az internetes hírfolyamba, ahol azt látta: Martonfa határában menekülttábor nyílik. Lesápadt, majd riadóláncban értesítette a lakosságot. Alkalmi falugyűlést tartottak - többet is -, érdeklődtek fűnél-fánál, de hiába. Már akkor a tiltakozás lehetséges módjain gondolkodtak.
A Mosolynap elmaradt, helyette dühös szomorúság uralja a települést azóta is. Ahol legeltetni szerettek volna, ott most alkalmi sátortábor, és protestáló molinók uralják a teret. Ez a földdarab lenne a tábor. Víz és villany nincs, a terep hepehupás, furán billegnek majd ott a menekültkonténerek. Délutánonként szinte az egész falu kivonul oda. Várják, hogy saját testükkel is tiltakozhassanak a készülő "ideiglenes" telep építése ellen. Van, aki bográcsot hozott, van, aki aggregátort, hogy éjjel is lássanak. Mások élelmet, vizet. Ennél szomorúbb pikniket aligha látott valaki a természet szép ölén.
Tudjuk, miért Martonfát választották - mondja a pécsi Kovács Dávid, aki afféle alkalmi szóvivője, és állandó résztvevője a csapatnak. Kis település ez, nem lesz nagy az ellenállás, és különben is, ki figyel ma oda kétszáz emberre… - gondolhatták a kormányban. Kérdés, meddig tarthat a békés civil demonstráció, mert naponta többször is - éjjel is - rendszeresen jönnek a rendőrök, igazoltatnak, és arra célozgatnak, hogy jogellenesen tartózkodnak a határban.
Nem gyors döntés szüleménye ez a bejelentés - mesélik a falusiak. Hetek óta köröztek itt helikopterrel, repülővel, csak akkor még nem sejtették, miért. A tiltakozó martonfaiak úgy tudják, járt náluk Pogácsás államtitkár, az önkormányzatnál tárgyalt, de őket nem kérdezte meg, hozzájuk nem volt szava. Egyelőre - szerda délután írjuk e sorokat - a polgármester sem mondott nekik semmit.
Martonfa bemutatkozása honlapján a jelen helyzet ismeretében kissé szívszorító: "Kicsinyke falunknak nincs múzeuma, nincsenek műemlékei, melyek csalogatnának. Nincs régi mesterség, melyet nálunk lehetne meglesni, nincs élő hagyomány, melyet féltve ápolhatnánk. És nincsenek szálláshelyeink, de még csak egy éttermünk sem, mely marasztalhatná az ennek ellenére mégis falunkba tévedőt. Van viszont öt csendes utcánk, ahol otthonaink nyugalma vár haza bennünket a környező két város (Pécs és Pécsvárad) nyüzsgéséből - ahol zömében mindannyian dolgozunk, tanulunk. És talán elnézhető, de nekünk ez a legfontosabb. Hozzánk nem csak betévedni lehet, de itt maradni is. És, bár idelátogatni talán nem olyan nagy kaland - itt élni jó!"
Most ezer migráns konténervárosa zúdul a nyakukba. De több ezerről is beszélnek, senki nem tud semmit. Nem is elsősorban a menekültektől félnek - tőlük is, persze -, hanem attól, hogy az ekkora tömeg a "senki földjén" majd mit csinál. Bemegy a boltba? Képtelenség kiszolgálni. Buszra száll, hogy bejárjon a városba? Nem férnek föl. És, amitől a legjobban tartanak, az a vízellátás kérdése. A tábort csak a faluból lehetne elérni vízvezetékkel, ám a kistelepülés hálózata 200 személyre méretezett, további százat is nehézkesen látna el, nem ezres nagyságrendben.
Szomorú, hogy ezt kell mondanunk, de ma az is meglepő, mennyire nem köszön vissza a kormánypropaganda a helyiektől. Nem gyűlölik a menekülteket, hanem szánják. Mint Kovács Dávid mondja, tudják, nekik is rossz, ami történik, a másik félnek is. Persze azért a szokásos szélsőséges hangok itt is felütik néha a fejüket, de nem túl hangosan. Az egyébként erősen jobbos település - nemrég Vona Gábort látták vendégül ünnepségükön - sokkal toleránsabb, mint egynémely "mértékadó" publicista vagy az internetes véleménymondók többsége.
Sormás, a másik, táborhelynek kitűzött település ezerlelkes. Nekik is ezerfőnyi menekültet ígér Pogácsás Tibor belügyi államtitkár, miközben a teli kultúrház gúnyosan felnevet. De előzménye van ennek. Riporternek lenni azért is jó, mert testközelből igen szórakoztató (egyébként pedig bicskanyitogató), amikor az államtitkár úr bevágja a durcát. Pogácsás márpedig szerdán Sormáson nagyon bevágta.
Zárt ajtók mögötti egyeztetésre érkezett ugyanis ide is, csakhogy a falu megtudta jövetelét, és a délelőtti időpont ellenére vagy százan várták. Ráadásul felvonult a teljes magyar sajtó is a fogadására.
Nem is csoda, hogy a magas állású úr igen bosszús volt, amikor látta, hogy nem kerülheti el a "falugyűlést". Háromszor biztosan elmondta, hogy ő nem készült lakossági fórumra, de ha már így alakult, kérdezzenek. De szaporán ám, mert neki véges az ideje. A csoport, amely pontosan egy órát és tíz percet várt a 11 órára ígért államtitkárra, ezen felhördült. (Mindez az állami média megfogalmazásában így néz ki: "Miután az egyeztetés véget ért, az államtitkár úgy döntött, hogy részt vesz egy rögtönzött lakossági fórumon, így a zsúfolt faluházban rövid tájékoztatást adott a befogadóállomással kapcsolatos döntés hátteréről, illetve kérdésekre is válaszolt." - idézet a közszolgálati hírügynökség "tudósításából"). Az is megjegyzendő, tájékoztatásról szó sem volt sem a szó hagyományos, sem jelenlegi értelmezésében. Előbb Póczai Zoltán alpolgármester tette fel a falut foglalkoztató kérdéseit, majd néhány helyi lakos.
Borzasztó, amikor a cikkírás közben a szerző olvassa a jegyzeteit, és egyetlen értelmes válaszmondat sem tud kikerekedni belőle. Elhangzásukkor sem voltak túl meggyőzőek, de leírva végképpen keszekuszák. Azért mégis megpróbáljuk összefoglalni: sürget a helyzet, lépni kellett, nem tájékoztattak előre, de azóta is elszántan egyeztetnek. Megértik a problémát. A közbiztonságot biztosítják. A menekülteknek külön buszjáratuk lesz. Etc. Az államtitkár tisztelt választópolgároknak szólította a hallgatóságot. Nem is véletlenül hangzott föl párszor: "nem ezért szavaztunk a Fideszre".
A magas állású személy csak akkor érezte magát elemében, amikor Teleki László szocialista országgyűlési képviselő kérdezett az egyeztetés hiányáról, és égetően hiányzó információkról. Nyomban az MSZP-t kezdte támadni, és felszólította a lakosságot, ne dőljenek be a szavaiknak. (Megjegyzendő: Teleki kérdéseit nagy taps, az államtitkári választ elutasító felhördülés, sok bekiabálás fogadta.) Pogácsás azt is mondta, azért nem a községben álló bezárt laktanyát hasznosítják, mert a tábor ideiglenes lesz, és a kőépületekkel, az infrastruktúrával ellátott objektummal az állandóság illúzióját kelthetik a menekültekben - bármit jelentsen is ez a megfogalmazás.
Megfogalmazódtak a félelmek, melyek szerint a menekültek kirabolják, zaklatják, megerőszakolják, végül pedig torkát metszik a lakosságnak. Az államtitkár szerint rend lesz, és a népet megvédik. Emellett - így egy hozzászólás - behurcolhatnak betegségeket, mert nem zárják karanténba őket. Érdemi válasz - ahogyan semmire - erre sem hangzott el.
Egy jogos felvetéseket pedig alighanem szándékosan értette félre a díszvendég. Pedig a kérdés fontos volt. Ha - ahogyan ez a pedigrés magyarok között is megesik - csak egyszerű influenzajárvány tör ki télen, melyik kórház képes fogadni az akár több száz beteget. A válasz szerint a táborban külön orvosi ellátás lesz, ha pedig járvány éri el a menekülteket, a katasztrófavédelem feladata a beavatkozás.
FOTÓ: Vajda József/Népszava
Ezzel az államtitkár távozott, pedig számos kérdés maradt még a helybéliekben. Ezek közül néhány, a hoppon maradt kíváncsi sormásiaktól: mivel fűtik, világítják majd a tábort? Honnan lesz vizük? Ki építi a telepet, ki adja a konténereket, mindez mennyibe kerül? Igaz-e, hogy az embercsempészek már szervezik a horvát határon átívelő útvonalakat, és az új táborok már az erre való felkészülés jegyében épülnek?
A sormási polgármester asszony a fórum alatt egyetlen szót sem szólt, még egy neki címzett kérdésre sem válaszolt. Ahogyan a szétoszló tömegben hallottuk: Edit az elmúlt három napban nagyon megváltozott, csak hallgat. Vajon mi lehet ennek az oka - találgatják.
Végezetül álljon itt a méltatlanul kevés figyelmet kapott, nagy horderejű Pogácsás-féle bejelentés Sormásról. A migrációs hullám egy-másfél éven belül véget ér.
Pénteken félpályás tiltakozó útlezárás kezdődik Sormáson.