A kormánynak 60 napja van, hogy eldöntse, kihasználja-e az utolsó jogi lehetőséget a Szociális Ágazati Sztrájkbizottságnak gyakorlatilag mindenben igazat adó jogerős bírósági határozat ellen, vagy beletörődik abba, hogy ősszel a részletesen felsorolt elégséges szolgáltatások mellett tiltakozó akciót tart a szociális szakma 95 ezer dolgozója. Amint arról tegnap részletesen beszámoltunk, a Fővárosi Törvényszék másodfokon is a sztrájkbizottságnak adott igazat a tiltakozó akció idején még elégséges szolgáltatásokról másfél éve tartó vitában. Nyitrai Imre szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkár egy tegnapi ágazati megbeszélésen egyértelművé tette, hogy jogászaik már vizsgálják a döntést és majdnem biztos, hogy annak egyes részeit megtámadják a Kúria előtt.
Ez persze nem jelenti azt, hogy időhúzáson kívül bármit elérnek, legalábbis a Kúria egy korábbi véleménye alapján nem szűkíthető a sztrájkjog, sőt nem is korlátozható, csak akkor, ha törvény kifejezetten tiltja azt. A Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiumának helyettes vezetője 2013. április elején a 2010-ben szigorított sztrájktörvény értelmezési nehézségeivel indokolta, hogy egységes véleményt kellett megfogalmazniuk. Eszerint: „ha valamely követelés tekintetében megállapítható, hogy az a sztrájkot kezdeményezők gazdasági és szociális érdekeik biztosítására irányul, és a sztrájkot kifejezetten törvény nem tiltja, a sztrájkjog a munkavállalókat megilleti”. A döntés előzménye akkor az volt, hogy a BKV egyik szakszervezete a dolgozókat hátrányosan érintő kormányzati lépések miatt akart sztrájkot szervezni, de a munkáltatóval nem tudott megállapodni az elégséges szolgáltatásokról.
Egymásnak ellentmondó bírói döntések után a Kúria kimondta, hogy kormányzati lépések ellen is lehet munkabeszüntetést szervezni, az elégséges szolgáltatások körét pedig csak néhány területen rögzíti a törvény: a személyszállításban, a távközlésben és a postai szolgáltatások esetében, továbbá az energiaszolgáltatásban tevékenykedő cégeknél, máshol egyedi megállapodásokra kell jutni a munkaadóval, ha pedig ez nem sikerül, akkor a közigazgatási és munkaügyi bíróságok hoznak döntést a kérdésről. A mostani szociális ágazati sztrájkhoz hasonló megmozdulást fontolgató Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének volt erről elhúzódó vitája két évvel ezelőtt éppen az Emmi oktatási államtitkárságával, amely a gyermekek felügyeletének megszervezését a szakszervezetre akarta erőltetni. Akkor a bíróság egyszerűen kimondta, hogy ez nem a pedagógusok, hanem a tankerületek feladata.
A fentieket figyelembe véve a szociális szakma jogosan szervez sztrájkot a munkavállalók gazdasági és szociális érdekeit képviselve, hiszen béremelésért és a szociális ágazati életpálya bevezetéséért küzdenek. A sztrájkbizottságnak az elégséges szolgáltatásokról beadott listája pedig alkalmas arra, hogy az ellátottak jogai ne sérüljenek, mégis érezhető nyomásgyakorló eszköz legyen a dolgozók kezében. A Szociális Területen Dolgozók Szakszervezetének (SZTDSZ) elnöke ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, még azt is leírták, milyen gyakran kell levágni az ápoltak körmét ahhoz, hogy az ne okozzon nekik kényelmetlenséget. Mindezek alapján úgy véljük, nem sok keresnivalója van az Emmi-nek a Kúria előtt.
A sztrájkot persze meg lehetne akadályozni azzal is, ha érdemi válaszokat és kézzelfogható jövőképet kapnának az ágazat dolgozói, de épp ezekkel késlekedik a tárca évek óta. Szűcs Viktória, a Szociális Ágazati Sztrájkbizottság ügyvivője tegnap arról számolt be a Népszava érdeklődésére, hogy sem arra nem kapott választ Nyitrai Imrétől, hol tart az intézményrendszer átszervezése, sem pedig arra, hogy mikor tárgyalhatnak a nyár elején éppen ehhez a feltételhez kötött életpálya-modell, benne az egészségügyi bértáblához igazított új bérrendszer kidolgozásáról. Változatlanul érvényesek tehát, amit a május 29-én megtartott sokezres fővárosi demonstrációjukon Orbán Viktornak küldött levélben leírtak, hogy "a szociális ágazatban dolgozók jövedelmi helyzete az elmúlt negyedszázad legmélyebb pontjára süllyedt, a terület munkavállalóinak több mint 75 százaléka a létminimum alatti jövedelemből él, mindennapossá vált körükben a nélkülözés, a máról holnapra élés, többen szó szerint éheznek".
Elegünk van a hitegetésből, ami évek óta tart a béremelésről, életpályáról – fakadt ki lapunknak az SZTDSZ országos elnöke. Kónya Gusztávné hozzátette, hogy augusztus második felében már elkezdik a szakszervezeti tisztségviselők felkészítését a sztrájkra, de az érdemi szervezés csak szeptemberben indulhat, mert az egyébként is létszámgondokkal küszködő intézmények helyzetét nem akarják nehezíteni a nyári szabadságok idején. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy az ágazat minden dolgozójának érdekeiért harcolnak, nem csak a szakszervezeti tagokért, vagyis a tiltakozó akcióban mindenkire számítanak, ugyanúgy, ahogy a demonstráción sem volt fontos a tagsági könyv.