Nemzeti gyász volt Görögországban, amikor a 2000-es, millenniumi olimpia rendezési jogát nem a világjátékok őshazájának adták, hanem Sydney-nek. 2004-ben azonban a görögök megkapták a szerintük jogos jussukat. A kormányzat éveken át hangoztatta, mennyi hasznot hoz a világverseny megrendezése, hiszen olyan infrastrukturális beruházások sorát hajtják végre, amelyek előnyeit évtizedeken át élvezhetik. A kormány pedig kihozta, mindenféle hatástanulmány azt bizonyítja: a rendezés nyereséges lesz.
Egy hónapig Athénra vetült a reflektorfény. Ám hogy tényleg nyereséges volt-e a rendezés, mind a mai napig kérdéses, mert pontos, mindenre kiterjedő elszámolás nem született. Kiindulva azonban a görög gazdaság jelenlegi helyzetéből, azt gondolhatjuk, nagy hasznot biztosan nem termelt. Tavaly, az athéni olimpia megrendezésének 10. évfordulóján az egész világot bejárták a képek, hogy egy sor létesítményt ellepett a gaz, nagyjából úgy néznek ki, mint az akasztói stadion.
Itthon szüntelenül arról hallhatunk, milyen nagyszerű lesz Magyarországnak az olimpia, Borkai Zsolt egy interjúban már most beharangozta, hogy hazánk szeptember közepétől a 2024-es olimpia potenciális pályázójává válik. A teljes hatástanulmány, csakúgy, mint a görögök esetében, nem ismert. A MOB szerint ugyanis nem közérdek tudni azt, milyen anyagi vonzatokkal jár az olimpiai rendezés. Teljesen logikus. Semmi köze a magyaroknak ahhoz, csőd közeli helyzetbe kerül-e az ország egy esetleges rendezéssel vagy sem.
Nincs ebben semmi különös. Hozzászokhattunk már az elmúlt években, hogy megmondják nekünk, mi a jó, közlik velünk, jobban élünk. Mit nekünk egy olimpiai rendezés, a pályázat benyújtása 10 milliárd forintért, hiszen a külföld is a magyar gazdaság csodájára jár, s emiatt nem is kérdés: ha Budapest, s más hazai városok adhatnának otthont az olimpiának, sokkal magasabb közvetítési jogokat fizetnének, mintha egy amerikai vagy német város rendezné.
Az adatokhoz semmi közünk. Rendben. De ahhoz talán igen, hogy utódainkra ne rójunk hatalmas anyagi terheket. Biztosak lehetünk abban, ha valamilyen csoda folytán mi rendezhetnénk az olimpiát, akkor a létesítményeket már unokáink sem fogják látni.