Szeptember 1-jével beindul a magáncsőd intézménye, melyet június végén fogadott el a Parlament. Egyelőre azok az adósok vehetik majd igénybe, akiknek a lakhatásuk van veszélyben, a többiek azonban csak egy évvel később élhetnek a csődvédelemmel. Habár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) július végére hirdette meg az eljárásról szóló tájékoztató kampányt, az MNB honlapján még nincs információ ezzel kapcsolatban. „A tájékoztatók még előkészületek alatt állnak” – közölte lapunkkal. a jegybank.
Ez azért is furcsa, mert állításuk szerint az MNB kiemelt feladatának tekinti a széles körű tájékoztatást a családi csődvédelemmel kapcsolatos kötelezettségekről, a belépés feltételeiről, az eljárás menetéről, illetve a tartozások egy részének elengedéséről.
A várakozásokkal ellentétben egyelőre nem jelent meg az a hivatalos rendelet sem, amely szerint meghatároznák az egyes adósok vagyonát. A jogszabálytervezet azt tartalmazza, hogy mennyit érhet a magáncsődben résztvevők autója, különféle ingósága és mekkora a követelése. Ez az értékeket meghatározó jogszabály - a tervek szerint - szeptember elsején lép majd életbe.
A családi csődvédelem gazdája az Igazságügyi Hivatal, azonban lapunk érdeklődése során azt tapasztaltuk, hogy az ügyfélszolgálat munkatársai az előkészületek állásáról nem tudtak biztos információval szolgálni.
„Az Igazságügyi Minisztérium feladata előkészíteni a szükséges végrehajtási rendeleteket, a technikai szabályokat, a formanyomtatványokat, és a tárcánál szervezik meg a Családi Csődvédelmi Szolgálat munkatársainak augusztusi képzését is”- erről beszélt korábban Trócsányi László igazságügyi miniszter. Az általa megemlített új intézmény, a Családi Csődvédelmi Szolgálat az a hatóság, amely a magáncsőd során minden lépést ellenőriz – írja a csaladi-csodvedelem.hu internetes portálon, melyet egy károlyházai magánszemély hozott létre, a hivatalos tájékoztató oldalt pótolván. A Családi Csődvédelmi Szolgálat helyi szakembereit a kormányhivataloknál érhetik el szeptembertől majd az ügyfelek, az adósságrendezési folyamat központi, országos felügyeletét pedig az Igazságügyi Hivatal látja el. A családokhoz kirendelt „felügyelő”, vagyis a csődgondnok lehet jogász, gazdasági szakember vagy akár szociális munkás is, aki megfelelő képzésben részesült ahhoz, hogy el tudja látni ezt a bonyolult feladatot. Első körben 100 csődgondnokot képeznek ki, a továbbiakról az esetleges igényeknek megfelelően döntenek.
Emlékeztetőül: magáncsődvédelmet az az adós kezdeményezhet majd, akinek vagyona és törlesztésre fordítható jövedelme is van, ami elég az adóssága törlesztésére. A csődvédelem kérelmezésének feltétele - egyebek mellett - az, hogy az adós összes tartozása 2 millió és 60 millió forint között legyen, a tartozásállománya pedig meghaladja a vagyona értékét, de ne legyen több annak duplájánál, és legyen legalább egy olyan tartozása, amely három hónapja lejárt, mértéke pedig több mint félmillió forint. A csődvédelem alapesetben 5, legfeljebb 7 éven keresztül tart.
A szigorú belépési korlátok miatt valójában kevesek számára lesz igénybe vehető a magáncsőd. A körülbelül 180 ezer bedőlt devizahiteles közül még a legoptimistább kormányzati becslések szerint is maximum 25 ezer adósnak segíthet. A törlesztőrészletek ugyanis nem a fizetőképességhez, hanem az ingatlan forgalmi értékéhez lesznek igazítva, ami sokaknak megfizethetetlen.
A cél az, hogy a magáncsőd lehetőségével élők esetében megakadályozzák azt, hogy az ingatlan automatikusan végrehajtás alá kerüljön, egyfajta adósságátrendezéssel, hogy a hitelező is a pénzéhez jusson, miközben az állampolgár érdekeit is figyelembe veszik.
