A kedvező kilátások ellenére áprilisban és májusban is csökkent a magyar ipar növekedésének mértéke, aminek egyik következménye, hogy minden árufőcsoport kivitele is lassabban emelkedett májusban, mint az előző hónapban - erre hívta fel a figyelmet Balatoni András. Az ING Bank vezető elemzőjét annak kapcsán kérdeztük, hogy a KSH közzétette hétfőn a májusi külkereskedelmi forgalomról szóló jelentését, amelyből kiderül, hogy január és májusi között a külkereskedelem aktívuma elérte a 3,5 milliárd eurót, ami 741 millió euróval magasabb az egy évvel korábbinál. Idén májusban a kivitel értéke 7,2 milliárd, a behozatalé 6,7 milliárd euró volt, ezzel a külkereskedelmi mérleg többlete 507 millió eurót tett ki. Ez 225 millió euróval több, mint egy évvel korábban. Az év első öt hónapját tekintve az export értéke meghaladja a 37 milliárd eurót, míg a behozatal a 34 milliárd euróhoz közelít, ennek köszönhetően többletünk elérte a 3,5 milliárd eurót.
Bár egyre kevesebb hévvel, de a kormánytagok manapság is gyakran hangsúlyozzák a "keleti nyitás" fontosságát, amelyhez az elég képlékeny elképzeléseken nyugvó "déli nyitás" is csatlakozott. A szlogen hangoztatásakor már nem megy ritkaságszámba, hogy a külkereskedelmi orientációnk ismertetésekor hozzáteszik "nyugati tartást". Ennek pedig jó oka van, ugyanis Balatoni András számításai szerint 2012-ben az ázsiai országok részaránya az exportunkból 6,4 százalékot tett ki, amit az elmúlt év végére sikerült ledolgoznunk 5,3 százalékra. (Eközben az Európai Unióba irányuló exportunk részaránya nőni tudott.)
Az okokat tekintve az ING vezető elemzője megemlítette, hogy korábban az Ázsiába irányuló exportunk nagy részt az optikai-elektronikai termékekre épült, viszont a legjelentősebb hazai cégek közül az Elcoteq és a Nokia bajba került, a Philips pedig kivonult Magyarországról, és ezt nem sikerült pótolni. Ugyanakkor Balatoni András megjegyezte, hogy itt nem egy speciális magyar jelenségről van szó, más országok is megsínylették az optikai-elektronikai iparág vesszőfutását. A szakember véleménye szerint a "keleti nyitás" stratégiájával főként az a gond, hogy az Orbán-kormány követő gazdaságpolitikát folytat, és nem az új, a versenyképes termékekkel, innovációval, a termelékenység növelésével akar megjelenni külpiacokon. Az utóbbi időben friss működő tőke nem érkezett Magyarországra, nem épültek az autógyárak óta új, jelentős beruházások. Enélkül, pedig az exportpiacok bővítése álomnak bizonyulhat - mondta Balatoni András. Magyarország ezen a téren is leszakadt a többi régiós államtól. Az ugyancsak tegnap publikált termelési mennyiségi indexe mérséklődött a júniusi értékéhez képest, és hat havi bővülés után a termelt mennyiség csökkenését jelzi. A mostani érték alacsonynak számít, az elmúlt 20 évben egyszer sem volt alacsonyabb az index értéke júliusban. Márpedig az ipari termelés jelentős bővülése nélkül nehezebbé válik a külkereskedők dolga.
Ami külgazdaságunk jövőjét illeti, erről Balatoni András elmondta, hogy az elkövetkező esztendőben érdemi romlásra nem kell számíthatunk. A növekedés lassulásának - az új beruházások elmaradásán kívül - az az oka, hogy az autóipar kimagasló eredményei révén magas lett a bázis, így egyre nehezebb növekedni. Viszont kedvez exportunk növekedésének, hogy világszerte csökkentek az energia árak, és az alacsony az infláció, mind a kettő a cserearányunk növekedése irányába hat.
