Görögország;tőzsde;veszteségek;

Fotó: Milos Bicanski/Getty Images Hírek

- Nagy veszteségekkel nyithat újra a görög tőzsde

Mintegy öt hétig tartó zárva tartást követően ma nyitja meg kapuit az athéni tőzsde. Az erre vonatkozó miniszteri rendeletet múlt héten írta alá Euklid Calakotosz pénzügyminiszter. Szakértők jelentős, akár 20 százalékos csökkenést várnak az első napra. Elsősorban a bankrendszer kerülhet bajba, a börze értékének húsz százalékát a pénzintézetek adják. A National Bank of Greece pénzintézet részvényei 20 százalékot estek az amerikai tőzsdén az elmúlt hetek folyamán.

A Reuters úgy értesült, hogy Athén első részletben 24 milliárd eurót igényel a hitelezőktől azzal a céllal, hogy stabilizálja pénzügyi rendszerét. A kormányzat augusztus közepéig kívánja befejezni a hitelezőkkel folytatott megbeszéléseket. Ezt követően 86 milliárd eurót kaphat. A 24,36 milliárdos első hitelrészletből 10 milliárd eurót költhetnek a bankok feltőkésítésére, 7,16 milliárdot fordítanak az európai pénzügyi és stabilitási mechanizmus alapjából kapott átmeneti kölcsön visszafizetésére, 3,2 milliárdot pedig az Európai Központi Banknak (EKB) fizetnek – közölte a Sziriza kormánypárthoz közel álló Avgi című lap.

Athénban folytatódtak a tárgyalások a hitelezőkkel. A megbeszéléseket egy nyugtalanító hír zavarta meg, lemondott a nemzeti statisztikai hivatal, az Elstat vezetője, Andreasz Jeorjiu. Júliusban ejtették ellene azt a vádat, amely szerint 2009-ben szándékosan állította be túlzottan magasnak az államadósság mértékét.

Az amerikai közgazdász, Peter Galbraith nem számít arra, hogy perbe fognák a Janisz Varufakisz volt pénzügyminiszter által kidolgozott B terv miatt, amely a Grexitet célozta, s szinte egy gombnyomásra vezette volna be a drachmát Görögországban. Galbraith, a Texasi Egyetem professzora, aki közismerten jó kapcsolatban van Varufakisszal, cáfolta, hogy annak a „bandának” lett volna a tagja, amely az országba vissza akarta hozni a drachmát. A Telegraphnak elmondta, nem is vették fel vele a kapcsolatot a görög hatóságok az üggyel kapcsolatban.

Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő „zéró toleranciát” hirdetett meg az izraeli szélsőségesekkel szemben. „Eltökéltek vagyunk abban,hogy határozottan lépünk fela gyűlölet, a fanatizmus, valamint a terrorizmus ellen, bármely oldal is kövesse el a bűncselekményeket” – fejtette ki az izraeli miniszterelnök. Vasárnap Tel-Avivban, Jeruzsálemben és más városokban ezrek tüntettek az erőszak ellen. Elítélték a vallási fanatizmusból fakadó terrorcselekményeket.