Erdély minden találkozáskor más és újabb arcát mutatja. Vannak, akiknek egy erdélyi túra éppúgy hozzátartozik a pihenéshez, mint a Balaton vagy a hétvégi wellness. Kalotaszeg, Székelyudvarhely vagy a Gyilkos-tó megunhatatlan, akárcsak a gyergyói havasok vagy a Hargita levegője. Nemcsak a táj varázslatos, hanem az emberek és a történelmi hangulat is. Kalotaszentkirályon még elevenen élnek a magyar népszokások. Itt ünnepnapokon még természetes a jellegzetes népviselet, és amikor misére szólít a fakazettás mennyezetű ősi templom harangja, bizony tartják a szokást: nemcsak külön helyen ülnek, hanem külön bejáraton át is lépnek isten házába a férfiak, a nők, a legények és a leányok.
Mikulások vonulása
Az egykori Gyergyószék központjában, a György-patak környékén valaha örmények, székelyek, zsidók kereskedtek. Fakitermeléssel, tutajozással, állattenyésztéssel teremtettek viszonylagos jólétet a város lakói. Fában pedig soha sem szűkölködött ez a vidék. A csodálatos örmény kereskedőházak, a templomok, az ódon hangulatú épületek télen és nyáron egyaránt sétára csábítanak.
Mindezt pedig bekeretezi a csodálatos természeti környezet, a város körüli dombok. A város különleges nevezetessége a több mint ezer méter magas Csobot hegyen épített Szent Anna kápolna vagy a 16 hektáros arborétum, a Csíky-kert, mely különleges növénygyűjteményével kedvelt kirándulóhely. Rengeteg templom tanúskodik róla, mekkora fontossága volt a hitnek az itt élők körében. Sokféle vallás és felekezet hagyta nyomát Gyergyószentmiklós kultúrájában. A történelmi múlt csodái ma is megtekinthetők a városi múzeumban, ahol az itt élő összes nemzetiség egykori viselete és életmódja látható a tárlókban.
A város legnagyobb ünnepe természetesen Szent Miklóshoz, vagyis a Mikuláshoz kapcsolódik. December elején a város apraja-nagyja a főtéren várja a fehérszakállú megérkezését. Mikulásból nincs is hiány ilyenkor, hiszen szinte az egész város piros palástot ölt. A Mikulások bevonulnak a város főterére, gyalog vagy akár lovaskocsival, hogy ezzel kezdetét vegye a több napon át tartó mulatság és vásár. Az árusok portékái természetesen a gyergyói vidék különlegességei. Méz és kürtöskalács, különleges erdélyi ízek, melyeknek ínycsiklandozó illata nemcsak a turistákat marasztalja a főtéren. Ilyenkor mindenki itt van. Szól az erdélyi muzsika és előkerülnek az eredeti gyergyói népviseletek is.
Sziklacsúcsok és barlangok
Európa talán legérintetlenebb különleges természeti tája ma a Nagyhagymás Nemzeti Park. Ez Székelyföld első és egyetlen nemzeti parkja. A környéket mindenki könnyedén bejárhatja a jelzett turistaösvények segítségével. Az út festői környezetben, sziklákkal körülvett szerpentineken vezet a Békás-szorosba. Kristálytiszta patakok, vadregényes erdők, hatalmas sziklafalak és érintetlen természet. Igazi felfedezőknek való kaland.
Aki elhagyja az hagyományos útvonalakat, olyan varázslatos helyeket fedezhet fel, amilyent még a természetfilmesek is csak ritkán láthatnak. Nem véletlen, hogy sokan kifejezetten a természetfotózás kedvéért látogatnak el ide. A sziklák számos barlangot (Fekete-barlang, Vízesés-barlang) és zsombolyt (Likas-zsomboly, Hárombejáratú-zsombolybarlang) rejtenek magukba. A szoros legpompásabb látványossága az Oltár-kő (1154 m), melynek csúcsán egy 1990-ben emelt kereszt áll.
A Keleti-Kárpátok középső részének egyik jelentős barlangja, a Súgó-barlang, a Gyergyói-havasok Siposkő nevű hegytömbjének a déli lábánál található. A barlang és 17 hektáros környéke természetvédelmi terület. A Súgó-barlang gerinces barlanglakója, a horgas szőrű denevér, amely általában télen keresi fel a barlangot. Egyedül vagy csoportosan telepszenek meg a szárazabb falrészeken, illetve a mennyezeten. A barlangban öt denevérfajt találtak. A turisták számára az eddig megismert járatrészeket kiépítették, de azért egy szakavatott vezető és strapabíró ruha nem hátrány.
A fenyvesekben medve is jár, sőt rengeteg medve. Aki biztonságosan szeretne találkozni a kárpátok legnagyobb ragadozójával, annak talán a legjobb, ha egy medveszafarira vált jegyet.
Akár várúr is lehet néhány órára
Egy igazi reneszánsz várkastély vár ránk a Gyergyószentmiklóstól alig pár kilométerre levő Szárhegyen. A belépőért kért, szinte jelképes összeg fejében akár várúrnak is képzelhetjük magunkat a hatalmas fogadóteremben. Itt nevelkedett nagybátyjánál Bethlen Gábor, Erdély későbbi fejedelme. A kastély története és létrejötte az egykori Lázár-családdal fonódik össze. 1450 és 1532 között szakaszokba épült, majd 1631-ben Lázár István bástyákkal, várfalakkal meg várárokkal bővítette.
Ez a pompás reneszánsz udvarház Székelyföld egyik legfontosabb katonai-közigazgatási központja lett. 1658-ban a Gábor diák vezette székely csapat itt győzte le a tatárokat és a moldvaiakat. Az elesett tatárokat a falu alatt egy földkupacba temették bele, ami ma „Tatárdomb" néven ismert. Évente egyszer a falu lakói kizarándokolnak e helyre, hogy szentmisével emlékezzenek meg a csatáról. Erdély és a Gyergyó vidék szinte kiapadhatatlan élményforrás. Az emberek, a tájak és a történelem ad randevút egymásnak és a kíváncsiskodó utazónak.
