Tizenkétezer minta. Nyolcszáz sportoló. Ötvenöt aranyérem. Ha beigazolódnak a brit The Sunday Times és a német közszolgálati csatorna, az ARD állításai, miszerint 2001 és 2013 minden harmadik atlétikaérem tulajdonosa doppingolt, akkor óriási csalásra derülhet fény. A Nemzetközi Atlétikai Szövetségtől kiszivárogatott dokumentumból kiderül: olimpiákon és világbajnokságokon 55 első helyezettől sem vették vissza az aranyérmét, annak ellenére, hogy gyanús mintákat produkáltak a vizsgálaton.
„Egyszerre több tartalom keveredik”- fogalmazott lapunknak Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping Csoport (MACS) vezetője. Először is újra megvizsgálnak 3000 orosz mintát. Ennek ellenőrzésére a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) létrehozott egy vizsgálóbizottságot, amely jelentést tesz Craig Reedienek, a WADA elnökének. Emellett felülvizsgálják a biológiai útleveleket is. Ezeket kulonbozo sportágak top sportoloi esetében vezetik, ebben élen jár a Nemzetközi Atlétikai Szövetség, s tíz évre visszamenőleg gyűjtik az adatokat.
A biológiai útlevél arról szól, hogy a sportolók saját biológiai paramétereit gyűjti, például vérparaméterek, szteroid profilok, hormonszintek. Ha ezekben történik eltérés, az még nem jelenti automatikusan, hogy az illető doppingvétséget követett el, ezt ki kell elemezni, célzott vagy kiegészítő vizsgálatokkal, esetleg még több mintavétellel. Az ellenőrzést független orvos bizottság bírálja el”- nyilatkozta Tiszeker.
A tényfeltáró riportból kiderül, hogy ötezer sportoló tizenkétezer mintáját vizsgálta meg a Nemzetközi Atlétikai Szövetség, ám az eredményeket nem hozták nyilvánosságra. A dokumentum arra is rávilágít, hogy valószínűleg több mint 800 atléta élt tiltott szerrel különböző versenyeken. A három évvel ezelőtti londoni olimpián tíz érmet is feltehetően teljesítménynövelőkkel, közte vérátömlesztéssel és minimális dózisban de folyamatosan adagolt vérképzésfokozó szerrel, vagyis EPO-val élő atléta szerzett. A riport szerint a doppingolás nagyhatalmának Oroszország számít, versenyzőinek 80 százaléka élt meg nem engedett szerrel. Az éremszerzésben élen álló kenyai atléták állítólag 18 medált gyűjtöttek csalással.
„A cikkben olyan számok jelentek meg, mint tizenkétezer mintavétel, 800 sportoló, melyek valóban sokkoló számok! Azonban Kiszivárgott hírről van szó, nem tudjuk pontosan, hogy hol tartanak ezek a vizsgálatok. Nem valószínű, hogy mindegyik minta pozitív lesz. Biztos, hogy megbuknak páran, az is biztos, hogy ismert sztárokról is kiderül, hogy tiltott szert használtak, az atlétika sportág is erősen érintett lesz, ám ezeket előbb bizonyítani kell”- mondta a Népszavának a MACS vezetője.
Két nagyágyú viszont biztosan tiszta - a brit Mo Farahnál és a jamaikai Usain Boltnál nem találtak abnormális értékeket a vérben. Megszólalt a dopping vád ügyében Sven Arne Hansen, az Európai Atlétikai Szövetség (EAA) elnöke is. A dél-romániai Ploiesti városban zajló atlétikai Balkán-bajnokságon tartózkodó vezető közleményben reagált a hírekre, megerősítve önmaga és az általa vezetett szövetség elkötelezettségét a dopping vétségek elleni harcban.
„Mélységes aggodalomra adnak okot a német ARD televízió hálózat által sugárzott dokumentumfilm sorozatban elhangzott és a Sunday Times által közölt vádak miszerint hosszú éveken keresztül a legfelsőbb szinten folyt a doppingolás a sportágban . Ugyanakkor ez nyilvánvalóvá tette azt is, hogy sokkal többet kell tennünk ahhoz, hogy az atlétika doppingmentes, tiszta és korrekt sportággá váljon”- áll az elnök közleményében.
A WADA elnöke, Craig Reedie is úgy fogalmazott: „Ezek durva állítások. Ellenőriznünk kell. Ezt egy bizottságnak kell elvégeznie, amilyen gyorsan lehetséges”- mondta a vezető. Az ügy kirobbantásának dátuma viszont érdekes, hiszen a jelentés két héttel a Nemzetközi Atlétikai Szövetség közgyűlése és alig egy hónappal a pekingi atlétika világbajnokság előtt szivárgott ki az egyelőre bizonyítatlan információ.
