Az egész ügy májusra nyúlik vissza. Akkor kiderült, hogy a német hírszerzés, a BND minden eddig véltnél jobban segítette a kémkedésben az amerikai titkosszolgálatot. Először a Der Spiegel rántotta le a leplet a két titkosszolgálat együttműködéséről. Eszerint a BND lehetővé tette a Nemzetbiztonsági Ügynökség számára, hogy európai üzleti és politikai célpontok ellen kémkedhessen. Az amerikaiak egyebek mellett a BND-nek köszönhetően jutottak Oszama bin Laden nyomára.
Az NSA ugyanakkor a BND rendelkezésére bocsátotta Bad Aibling-i lehallgató állomásának adatait, több ezer internetes keresésekre vonatkozó adatot, telefonszámokat, számítógépek IP címeit, legalábbis azokat, amelyekről azt feltételezték, hogy fenyegetést jelenthetnek Németország, vagy Európa számára. Bár a berlini kancellárián belül önálló részleg működik azzal a feladattal, hogy ellenőrizze a BND működését, semmit sem tett az együttműködés ellen, pedig dokumentumok is alátámasztják, hogy tudott az NSA terjeszkedéséről.
Az ügy koalíciós feszültségekhez vezetett. A kisebbik koalíciós partner SPD azt követelte, hozzák nyilvánosságra azokat az objektumokat, amelyek iránt az NSA leplezetlen érdeklődést tanúsított. Erre azonban a CDU nem volt hajlandó. Sőt, a viszony már annyira elmérgesedni látszott, hogy Michael Fuchs, a kereszténydemokraták frakcióvezető helyettese figyelmeztette az SPD-t: ha politikusai továbbra is ilyen heves nyilatkozatokat tesznek a lehallgatási ügyben, akkor el kell gondolkodni a további nagykoalíciós együttműködésen.
Végül kompromisszumos megoldás született a nagykoalíció pártjai között. Ennek értelmében a Bundestag megbízna egy személyt, aki teljes betekintést nyerhetne az NSA-BND együttműködését firtató aktákba, így azt is láthatná, mely objektumokat figyeltek meg az amerikaiak. Ezt a megoldást a CDU és az SPD egyaránt támogatta.
Csakhogy nem mindenki érte be ezzel a megoldással. Az ellenzéki Zöldek és a Balpárt már kezdettől fogva ellenezte ezt a megoldást, s továbbra is azt követelték, hogy kapjanak betekintést a listába. Később a Bundestag titkosszolgálati bizottságában is kétségek merültek fel ezzel a megoldással kapcsolatban.
