Recep Tayyip Erdogan török államfő keddi beszédében azt közölte, véget ért a békefolyamat a kurd PKK-val. A munkáspártiak állásait múlt péntek óta lőtte a török légierő. Az elnök mindemellett azon parlamenti képviselők mentelmi jogának felfüggesztését követelte, akik „a terrorizmust” támogatják. Az intézkedés nyikvánvalóan a kurd pártot, a HDP-t érintené, amely a június elején megrendezett parlamenti választáson 13 százalékos eredményt ért el. Azt is hozzátette, „nem szívesen tiltana be pártokat”. Mint fogalmazott, a képviselőknek „fizetniük kell azért”, hogy „terroristákkal állnak kapcsolatban”.
Közben Ahmet Davutoglu miniszterelnök a CNN-nek adott interjújában úgy foglalt állást, hogy a terrorizmusért és a humanitárius tragédiáért egyetlen személyt, Bassár el-Aszad szíriai elnököt terheli a felelősség, aki „vegyi fegyvereket vetett be polgári személyek ellen”. Úgy vélte, hogy az IS e hatalmi vákuumnak köszönhetően erősödött meg. A miniszterelnök elismerte, előbb kellett volna az Egyesült Államok által vezetett nemzetközi koalíció rendelkezésére bocsátani az incirliki légibázist, valamint egy IS-mentes övezet megteremtésére törekedni a szíriai-török határszakasznál.
Ez az ütközőzóna 110 kilkométer hosszú és 65 kilométer széles lenne, s egészen Aleppóig nyúlna szíriai területen. A cél az, hogy a menekültek ebben a sávban tartózkodjanak, s ne haladjanak át török területre. A tervekkel egyetlen gond van, az azonban elég nagynak tűnik: ez a régió teljes egészében az IS uralma alatt áll, „meg kell tisztítani” tőlük, amint ezt Ahmet Cavusoglu török külügyminiszter megfogalmazta.
Ez azonban nem lesz egyszerű. A régióban három olyan város is található, al-Bab, Mandsbi, Dzsarabulusz, amelyeket nehéz lesz elfoglalni. Az IS már több mint egy éve uralja ezeket a településeket, s elég ideje volt arra, hogy stabil védelmi vonalat építsen ki körülöttük. Ráadásul ezekben a városokban több ezer család él, akiket élő pajzsként használhatnak az iszlamisták. E régióban helyezkedik el Dabik városa is, amely szent hely a szunniták számára. Biztosra vehető, hogy a dzsihadisták meg akarnák védeni, bármilyen emberáldozat árán.
Az IS szélsőségesei már 2014-ben feltűntek ezen, a biztonsági zónának kikiáltott területen – emlékeztet a Die Welt, miután az egymással rivalizáló lázadók egymást próbálták kiűzni Idlib, illetve Aleppo tartományból. Ennek a területnek az elfoglalása nem okozott nehézséget, szinte néhány nap alatt az övék lett, mert az itt élő szunniták is szívesen fogadták a „felszabadítókat”. Később azonban kiderült, hogy az új vezetők még rosszabbak az előzőeknél, s brutalitásuk nem ismer határt.
Nyilvánvaló,ahhoz, hogy ezt a területet megtisztítsák az IS-től, szárazföldi csapatokra lenne szükség. A tervek arról szólnak, hogy mérsékeltnek mondott lázadókat vetnek be ellenük. Kérdés azonban, honnan jönnek? A Pentagon 2015 eleje óta 500 millió dollárt szán a „mérsékelt lázadók” kiképzésére. Minden évben 5000 fegyveres kiképzéséről van szó. Július elején tért vissza a harcmezőre az első „kontingens”: 60 harcosról van szó, aligha ők szabadítják majd fel Irak egy részét.