Augusztus közepén lehet beadni a rendkívüli szociális támogatások pályázatait azoknak az önkormányzatoknak, amelyek biztosan nem tudják kigazdálkodni a helyi rendeleteikben rögzített települési támogatások, vagyis helyi segélyek fedezetét a normatív alapon járó költségvetési forrásból és a helyi iparűzési adóbevételeikből. A belügyi és a nemzetgazdasági tárca szeptember végén dönt a pályázatokról, amelyek tartalmilag egyébként az Emberi Erőforrások Minisztériumához (Emmi) tartoznának – de nem ez a legnagyobb baj a szociális segélyezés márciustól átalakított rendszerével a polgármesterek szerint.
Fél év múlva kezdődik a forráskereső keringő – mondja a Népszavának Schmidt Jenő. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke szerint év végén derül majd ki, hogy nem jön állami segítség, mert a helyi iparűzési adót kellett volna erre költeni, csakhogy az már régen elment másra. Ebből a csapdából nincs kiút a települések számára, csak akkor, ha jogszabály-módosítással változnak a feltételek – véli az önkormányzati szövetség vezetője.
Így látja ezt a több mint nyolcezres lélekszámú Polgár első embere is. Tóth József azt emeli ki, hogy az új szociális segélyezési rendszer bevezetése a nagyobb települések számára csak azt a választást kínálja, hogy vagy segélyeznek vagy fejlesztenek, hiszen amíg iparűzési adóból pótolni tudják a hiányzó támogatási forintokat, addig nem kapnak kiegészítést. Így viszont máris érezhető a helyi vállalkozók között az ellenállás, mert adójukat jó szívvel adták eddig a városi infrastruktúra fejlesztésére, de azt kényszernek érzik, hogy ők finanszírozzák a helyi nincstelenek ellátását. Satuba kerültünk ennek az intézkedésnek a hatására – mondja a polgármester, aki csak becsülni tudja, mekkora terhet jelent majd jövőre a helyi támogatások kifizetése, hiszen ők is – a többi előrelátó önkormányzathoz hasonlóan - még tavaly év vége előtt megítélték a lakhatási támogatásokat, mert így azt az idén év végéig még az állam fizeti.
Polgár iparűzési adóbevétele 180 millió forint, Tóth József becslése szerint jövőre ebből akár 30-40 millió is elmehet a segélyekre, mert egyelőre nem akarják feladni a szociális gondoskodás helyben megszokott elemeit. Minden adag ételhez 100 forintot kapnak a szociális étkezésben részt vevők, van helyi szociális tűzifa program, adnak temetési segélyt és támogatják a csatornarendszerre csatlakozást is a legszegényebbeknek. Egy év múlva derül ki, hogy meg bírjuk-e tartani valamennyi juttatásunkat, vagy vissza kell lépni – összegzi a kilátásokat.
Az önkormányzatok méltányosságból adnak segítséget, míg a járási hivatalok munkaügyi központjai határoznak azokról a jövedelempótló támogatásokról, ami jár az embereknek. Csakhogy a helyi döntések a települési vezetők szerint megbicsaklanak, mert már nincs rálátásuk, ki kap foglalkoztatást helyettesítő támogatást, miközben rendszeresen feketemunkát végez, kinek kell további támasz és kinek nem.
Vagyis egységes segélyezési nyilvántartásra lenne szükség. A TÖOSZ elnöke emellett több szempont szerinti súlyozott rendszer kidolgozását tartaná szükségesnek a települések között, hogy ne a helyi adóbevétel mértéke legyen az egyetlen elem a kiegészítő költségvetési támogatás megítélésekor. Schmidt Jenő és Tóth József egyetértenek abban, hogy nem arra a munkára szegődtek el települési vezetőnek, amit most végeznek. A helyi közszolgáltatásokat az iskoláktól a vízszolgáltatáson át a szemétszállításig már kiszervezte alóluk az állam és a kínos, bonyolult ügyeket tolta a nyakukba: a segélyezést és a közmunka szervezését. Satuba kerültek ezeknek a lépéseknek a hatására a polgármesterek és úgy látják, nem jöhetnek ki jól ebből a helyzetből.
