Budapesti Közlekedési Központ;közterület-felügyelők;jegyellenőrzés;Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság;

- Amikor közterületes és BKK-s ellenőrzi egymást

Kevesebb közterület-felügyelő kíséri egy új szabályozás szerint a BKK ellenőreit a bliccelők elleni harc során, és csak akkor avatkozhatnak közbe, ha erre az ellenőrök kérik őket – írja a hvg.hu.

A BKK és a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság június 18-án állapodott meg egy új, közös szabályozásról, ami apró részletekbe menően leírja, hogyan is kell viselkedniük a budapesti ellenőröknek és közterület-felügyelőknek, amikor a bliccelők ellen lépnek fel.

A vs.hu a dokumentumra hivatkozva azt írja: egy ellenőr mellett két közterületes áll majd. A jegyellenőrzést csak az ellenőr végezheti, a közterületes sem ebben, sem a pótdíj kiszabásában nem vehet részt. Nekik kell először felkérniük az utast a személyazonossága igazolására, majd ha az utas erre nem hajlandó, akkor az ellenőrnek külön fel kell kérnie a felügyelőt, hogy intézkedjen, különben a közteres nem csinálhat semmit.

A közterület-felügyelő kényszerintézkedést alkalmazhat, ha az utas nem működik együtt, de ezt megelőzően ennek következményeire is fel kell hívnia a bliccelő figyelmét. Az adatok felírása után a személyazonossági okmányokat haladéktalanul vissza kell adnia az utasnak, és tájékoztatni arról, hol tehet panaszt. A Budapest határán belül kezdett intézkedést a csoport még befejezheti, de azon túllépve újat már nem kezdhet.

Ha a felügyelőnek is ellenáll az utas, előbbi rendőri intézkedést kérhet, ha viszont a rendőr nem érkezik meg 15 percen belül, köteles figyelmeztetéssel elengedni a bliccelőt. Az ellenőr és a közterületes egymás munkájába nem szólhat bele, de ha jogsértést tapasztalnak a másik részéről, azt meg kell akadályozniuk, és jelenteniük is kell.

Az ellenőrök az új protokoll szerint nem vehetnek fel nyitott lábbelit, rövidnadrágot, kigombolt felsőruházatot, melegítőnadrágot. Tilos leülniük, olvasniuk, enniük, zenét hallgatniuk, dohányozniuk vagy bármilyen intim jellegű érintkezést folytatniuk – írja a lap.

A népszavazási kezdeményezések nem változtatnak azon, hogy az egyénileg nyilvántartott adatok alapján állapítják meg a nyugdíjakat. Az ennél egyesek szerint többet tudó egyéni nyugdíjszámlák lassan öt éve tartó kormányzati ígérgetése nem több szójátéknál – állítja a nyugdíjszakértő.