Éppen egy hónapja teljesítenek szolgálatot magyar rendőrök a szerb-macedón határon, a migránsok elleni küzdelemben. Azóta egyetlen hírben sem szerepelt küldetésük, az ORFK pedig egy héten át nem válaszolt a Népszava ezzel kapcsolatos kérdéseire. Úgy véltük, a rendőrség titkolózik a küldetéssel kapcsolatban. Erről szóló cikkünk megjelenését követően azonban nyomban megkaptuk a kért válaszokat. Havi váltásban összesen tíz-tíz magyar határrendészt vezényeltek a területre. Róluk azt szerettük volna megtudni, eddig milyen eredményt hozott a magyar és szerb közös járőrözés? Hány elfogást, az elfogottakkal milyen eljárást, milyen hazai hasznát tudják felmutatni? Mennyibe kerül a teljes küldetés, és milyen jogszabályi felhatalmazás alapján hajtják végre.
Az ORFK keddi válasza: „A szerb-macedón határszakaszra június 28-tól delegált magyar megerősítő kontingens tagjai a külföldi szolgálatellátás során július 23-ig 24 705 illegális bevándorlót észleltek a magyar hőkamerák segítségével, akikről azonnal tájékoztatták a szerb rendőröket. A bevándorlókkal történő intézkedések eredményéről a magyar rendőrség nem rendelkezik információval. A kontingens szolgálatellátásával összefüggő kiadások 3 hónapra tervezett összege 36 300 000 forint.” A csoport egyébként a Délkelet-európai Rendőri Együttműködési Egyezmény szerint, a magyar, az osztrák és a szerb belügyminisztérium közötti „az országaikat elért rendkívüli vegyes migrációs nyomás megfékezéséhez szükséges lépésekről szóló Egyetértési Nyilatkozat alapján hajtja végre szolgálati feladatait” – áll közleményükben. Húsz rendőrt akart küldeni Csehország is, de a magyar-szerb határ megerősítésére, augusztustól szolgáltak volna - mondta Milan Chovanec belügyminiszter. Műszaki felszerelést és pénzt is felajánlottak, Magyarország azonban leállította a projektet.
Akár 250-300 ezer migráns is érkezhetne Magyarországra az év végéig, ezért van szükség a déli biztonsági határzárra - mondta Kovács Zoltán kormányszóvivő kedden az M1 csatornán. Emlékeztetett: a hét végéig több mint 95 ezren lépték át illegálisan a magyar határt. Ezt az "áradatot" kezelni kell, ebben lehet hatékony segítség az ideiglenes műszaki határzár. A kormányszóvivőt azzal kapcsolatban is kérdezték, hogy az MSZP szerint a bevándorlásról szóló nemzeti konzultáció megbukott, mert a választópolgároknak csak 12-13 százaléka küldte vissza a kérdőívet. Kovács válasza: ez még mindig "5-6 százalékkal több", mint a szocialista párt jelenlegi támogatottsága a közvélemény-kutatások alapján. Hozzátette: a konzultáció kérdőívét visszaküldő több mint egymillió ember "erősen reprezentatív minta" arról, hogy mit gondolnak a magyarok az illegális bevándorlásról. Több szempontból romlott is a helyzet, ezért a kormánynak további intézkedéseket kell tennie.
Hogy a további intézkedések miben állnak, nem fejtette ki. Ami viszont a határzárat illeti Orbán Viktor alaposan meglephette saját kormányát, amikor szombaton Tusnádfürdőn bejelentette: "augusztus 31-ig megépül a kerítés, az ettől eltérő időpontok érvénytelenek". Eddig minden arról szólt, hogy az ideiglenes határzár november végére készül el. A Népszabadság nem kapott választ arra a kérdésre, hogy a négy hónapos határidő egy hónaposra csökkentése - a kormányfő akarata - milyen többletköltséggel és munkával jár. Egyelőre nincs válasz arra, hogy tervezett 900 katona képes-e naponta 1000-1500 cölöpöt leverni, és több mint öt kilométernyi kerítést felhúzni. Ugyancsak kérdés, hogy a büntetés-végrehajtás rabjai képesek-e a négy helyett egyetlen hónap alatt 1000-1500 tonnányi nyersanyagot feldolgozva speciális dróthálót készíteni.
Közben a Népszabadság azt írja: nemzetközi jogi és környezetvédelmi szakértők álláspontja szerint sokszorosan jogsértő a kerítésépítés, a beruházás ugyanis környezeti hatásvizsgálat-köteles lenne és az eljárásba a szerb felet is be kell vonni, enélkül ki sem lehet adni a létesítési engedélyt. Erről Nagy Boldizsár, az ELTE Nemzetközi Jogi Tanszékének adjunktusa beszélt a lapnak. Tájékoztatni kell az érintetteket – a lakosságot és a civil szervezeteket, közmeghallgatást kell tartani, a létesítmény hatásterületén élőknek, illetve a társadalmi szervezeteknek pedig joguk van ügyfélként bejelentkezni az eljárásba. Ha az előírásokat a kormány nem tartja be, egy későbbi döntés a kerítés elbontására is kötelezheti az államot. A Védegylet zöld szervezet arra készül, hogy mindennek elmaradása esetén beperli a kivitelezésért felelős minisztereket, Hende Csabát és Pintér Sándort.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság (UNHCR) Globális Szolgáltató Központja kedden bejelentette: a magyar kormánnyal aláírt megegyezésnek megfelelően kiterjeszti képviseletét Budapesten és 2016 közepén már 400 fővel, többségében magyar munkaerővel fog működni.