Nyilvánvaló tény, hogy a kormány fél attól, hogy a piaci árfolyamnál kedvezőbben forintosítsa a deviza alapú autóhiteleket, -lízingeket és fogyasztási hiteleket. Ugyanakkor a már "megmentett" jelzáloghiteleseknél alkalmazott módszert - a terheket áthárították a pénzintézetekre - nem lehet alkalmazni, mert az sértené az EBRD-vel februárban kötött megállapodást. Tállai András szavaiból kitűnt, a kormányzat azért óvatos, mert ha most engedne a piaci árfolyamból, akkor azzal precedens teremtene más hitelfajtákhoz, ami aligha lenne kívánatos.
A miniszterhelyettes ugyanakkor beszámolt az újságíróknak arról, hogy a kormány "lényegében döntött", de még egy közeljövőben tartandó újabb ülésen kerülhet pont az újabb "megmentési csomagra". A késlekedés oka vélhetően az, hogy a bejelentést megelőzően kikérik a bankok, vagyis a Bankszövetség véleményét. Bár hasonló ígéretet tettek a korábbi devizahiteles intézkedéseknél is, ám a végén a kormány nem vette figyelembe a bankok véleményét és a mentés költségeinek túlnyomó részét velük "nyelette" le. Most azonban annyiban más a helyzet, hogy az EBRD-vel kötött megállapodás más írásbeli szerződést ír elő a bankok képviselőivel. Úgy tűnik, hogy ezúttal a pénzintézetek keményebb tárgyalópartnernek bizonyulnak, mint korábban, ez is az egyik oka lehet annak, hogy folyamatosan napirenden tartja a kormány az autóhitelesek "megmentését", azután nem történik semmi. Tállai András megismételte az MNB-nek azt a korábbi ígéretét, hogy 1,1 milliárd eurót csoportosíthatnak át erre a célra.
A forintosítás eddig is az ügyfelek rendelkezésére állt volna, de az ügyfelek a lehetőséggel - Tállai András elmondása szerint - nem éltek. Ennek az a nyilvánvaló oka, hogy az autóhitelek hátralévő futamideje rövidebb, mint a jelzáloghiteleké volt. Így, ha a forint árfolyama gyengülne, akkor sem okozna már nekik akkora gondot. Éppen ezért hivatkozott a miniszterhelyettes az önkéntesség mellett az ösztönzésre is. Ez azonban nem olyan egyszerű. Kamatkedvezményről ugyanis szó lehet, hiszen a mostani 12-14 százalékos kamatot meg lehetne felezni, harmadolni, amibe még a bankok is belemennének, de csak azon az áron, hogy akkor a futamidőt meghosszabbíthatják.
Ez a kamatplafon bevezetését tenné szükségessé, amely a bankok számára, ha nem is kedvelt, de már megszokott forma lenne. A mindenki számára elfogadható megoldás felkínálása azért lényeges szempont, mert a bankok számára is adott az önkéntesség. Azonban ismerve a jegybank bankellenes politikáját szakértők nem tartják kizártnak, hogy a nem forintosító bankoknál megszigorítanák a tőkekövetelményt. Az autósok és a fogyasztási hitelesek összesen több, mint 200 ezren vannak, összesen 300 milliárd forint értékű devizaalapú kölcsönnel.
Az államtitkár beszámolt arról is, hogy a jelzáloghitelesekkel való elszámolás - Tállai következetesen az elszámoltatás kifejezést alkalmazta - 2,1 millió szerződést érintett, amelyekre 105 ezer panasz érkezett, ami az összes ügylet öt százaléka. (Mint ismeretes azért csak ennyi, mert az ügyfelek nem tudták átlátni a forintosítás mechanizmusát, ezért lemondtak a felszólalás lehetőségéről.)
Tállai András először ismerte el, hogy nem mindenki járt jól az elszámolással, forintosítással, annak ellenére, hogy a szerződések összességén 563 milliárd forintot írtak jóvá, az ügyfelek 1-2 százalékának növekedett a törlesztőrészlete. A bankoknak a végtörlesztés, az árfolyamgát és az elszámolás összesen több, mint 1000 milliárd forintjába került, és összesen 3600 milliárd forintért váltották át a devizát.
Öt panaszos nyert eddig az ötezerből
A devizahiteles elszámolások, forintosítások túlnyomórészt már lezárultak, ám korábban is lehetett tudni, sokan elégedetlenek voltak az új törlesztőrészletekkel, a visszakapott pénzzel. A panasztevők végső fóruma a Pénzügyi Békéltető Testület, ahova a múlt hét keddig több mint 4800, az elszámolással kapcsolatos ügy érkezett. Ezekből eddig kilencszázat zárt le a testület, ám elenyésző az olyan esetek száma, ahol a pénzügyi szolgáltatót kötelezték bármilyen lépés megtételére - írta hétfői számában a Világgazdaság.
A lap a békéltető testület honlapján közzétett tájékoztatóra hivatkozva azt írta: a beérkezett ügyekből 4418-at már feldolgoztak. A megkeresések túlnyomó többsége - 3605 ügy - az elszámolások helyességét vitatta, 744 kérelem az elszámolás lefolytatását kéri, míg a panaszeljárás lefolytatására kötelezést 69-en próbálták elérni.
A beérkező elszámolási ügyekből eddig 901-et zárt le a jegybank mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület. A lap szerint mindössze nagyon csekély azoknak az ügyeknek az aránya, amelyek a pénzügyi szolgáltatók számára jártak volna kötelezéssel, a lezárt ügyekből csak öt ilyen akadt. A szolgáltatók és ügyfelek közötti egyezséggel 29 ügy végződött, a további 867 ügyet a testületnek meg kellett szüntetnie.
Az elszámolásra vonatkozó szabály szerint három esetben lehet a testület segítségét kérni: ha az ügyfél biztos abban, hogy a pénzügyi szolgáltató az elszámolás során hibát vétett, illetve helytelen adatokból számolt, a második, ha az ügyfél szerint a szolgáltatónak elszámolási kötelezettsége van, de ezt nem tette meg, a harmadik pedig, ha a 2009. július 26. előtt megszűnt szerződés vonatkozásában az ügyfél követelése nem évült el, ám ezt a szolgáltató vitatja.