Júniusban állította fel a Budapesti Ügyvédi Kamara (BÜK) azt a vizsgálóbizottságot, melynek feladata, hogy megvizsgálja annak jogi lehetőségeit, hogy titkosszolgálati eszközökkel megfigyelhetők-e az ügyvédek, illetve hogy le lehet-e őket hallgatni. Jelentésük várhatóan még az idén elkészül.
Ennek azért látták szükségét, mert Kiss Ernő tábornok perében derült ki, hogy a Nemzeti Védelmi Szolgálat lehallgatta az utóbb három évre ítélt tábornok ügyvédjének irodáját, és mobiltelefonját.
Dr. Magyar György kérdésünkre korábban úgy nyilatkozott: a kamarának ez a dolga, végre védenie kell az ügyvéd-társadalmat. Úgy vélte, a titkosszolgálati eszközök alkalmazásáról – ahogyan például egy ügyvédnél tartandó házkutatásról – a hatóságnak értesítenie kell a kamarát, mely delegál valakit, aki a köztestület részéről titokvédelmi szempontból figyeli meg az eljárást.
Az ügyvédi titoktartás csak egy része az ügyfelek védelmének. Az indokolt esetben – büntetőeljárás keretében – akár korlátozható is. A hatóság azonban ilyenkor legföljebb olyan információkat szerezhet meg jogszerűen, hogy kivel állt megbízási jogviszonyban az ügyvéd, vagy milyen szerződésekben működött közre. Más azonban védői titok. Ez felülírhatatlan, és megsérthetetlen. Még ha az ügyfél felhatalmazást adna is rá, akkor sem sértheti meg a jogi képviselő. Az nem csupán a „sírig tart”, hanem azon túl is. Szinte a gyónási titokkal egyenértékű.
Ha ilyen titkokat fürkész ki bárki – akár az állam is -, az a legsúlyosabb vétségek egyike. Nem mellesleg az ilyen, akár bírói engedély révén is, de valójában jogtalanul megszerzett információkat semmilyen eljárásban sem szabad felhasználni.
Az ügyvédek etikai kódexe is kimondja: védői titoktartás alól azonban még az ügyfele sem mentheti fel. Ennek ellenére a lehallgatás alkalmat ad arra, hogy a nyomozók jogosulatlan információkhoz jussanak. És, hogy ez a gyakorlatban hogyan történik?
Nagy Béla biztonsági szakértő, több szakmai könyv szerzője a Népszavának elmondta, sokszor a legbanálisabb módon vihetik be a technikát a helyszínre. Például valamilyen javítás, karbantartás ürügyén jutnak az épületbe, a helyiségekbe. Az sem zárható ki, hogy maga az érintett ügyfél – tudva vagy tudtán kívül – maga viszi be a poloskát például ruházatába rejtve. Esetleg magát ügyfélnek kiadó személy csempészi be. Módszer az is, hogy valamelyik falat vagy a mennyezetet precíziósan fúrják meg a szomszédból, és oda helyezik el a lehallgató eszközt. Természetesen a vakolatot, burkolatot egy vékony rétegben nem sértik meg. A poloskát ezt követően az elektromos hálózatra kötik – ez továbbítja a lehallgatott beszélgetést is.
Ezen módszerek közül aszerint is választanak, hogy csupán alkalmi vagy állandó megfigyelésre van igény. Nem elhanyagolható módszer az sem, ha a célobjektum valamelyik dolgozóját egyszerűen „megveszik” a megfigyelés segítésére. Már csak azért sem, mert a technika sem „mindenható”. A szakember szerint van mitől tartani, a lehallgatások feltehetően gyakoribbak, mint azt sokan vélik. Azok a vállalkozások, melyek „poloskamentesítésre” szakosodtak, tudnának mesélni. Sok megrendelőjük például ügyvéd, aki szeretné biztonságban tudni titkait. Sok polgármesteri hivatalban, intézményben is tanulságos lehetne időnként „takarítást” kérni. Természetesen nem mindig, sőt igen ritkán állnak hivatalos szervek a megfigyelések mögött. Számos más okból is lehallgathatnak, megfigyelhetnek civilek, cégek.
A megtalált poloskáról azután már nem lehet kideríteni, ki, és miért helyezte el. Ha tetten nem érték elhelyezőjét, azaz ember és technika elvált, akkor esélytelen az azonosítás.
Érdekesség: elvileg államtitoksértést követ el az a személy, aki megtalál, elvisz egy olyan lehallgató berendezést, eszközt, amit a magyar titkosszolgálat engedéllyel helyezett el. Az is tény azonban, hogy ilyenkor egyetlen állami szerv sem vállalná be a feljelentést, hiszen ezzel lebuktatná saját magát. Ilyen eljárás nem is indult még soha.
Hollandiában tilos lesz minden ügyvéd-ügyfél lehallgatás, ha nem egy független testület ellenőrzi – derül ki a budapesti kamara honlapjáról. A holland államnak hat hónapja van, hogy megfelelően módosítsa az ügyvédek titkosszolgálati lehallgatásának szabályait. Ha ez határidőben nem történik meg, az állam semmilyen ügyvédlehallgatást nem végezhet. Olyan, a kormánytól független, előzetes ellenőrző testületet állítanak fel, mely képes lesz megvizsgálni, vagy leállítani bármely ügyvéd lehallgatását. Egy független testületnek és nem az ügyésznek kell elbírálni azt is, hogy a nyomozó szervek által beszerzett információ felhasználható-e vagy sem. Az ilyen információ az ügyészhez el sem juthat. Belgiumban hasonló elveken és rendszerben működik a pénzmosás gyanújával kapcsolatos bejelentések vizsgálata is. A garanciális szűrő itt is egy kormánytól, ügyészségtől és bűnüldöző szervektől független szakértői testület.
